MAKROGAZDASÁG

Perben csapnak össze a borsodi acélgyártók

Megkezdődött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróságon annak a pernek a tárgyalása, amelyet a német érdekeltségű Ózdi Acélművek (ÓAM) Kft. indított a diósgyőri acélgyár (DAM) ellen. Az ÓAM azt nehezményezi, hogy a DAM értékesítésére kiírt pályázaton nem élhetett elővásárlási jogával. A Max Aicher GmbH tulajdonában lévő cég tavaly vett 0,1 hektáros ingatlant a DAM területén, s ezzel elővásárlási jogot szerzett. Kovács János felszámolóbiztos szerint a diósgyőri kohászat eladásakor minden társtulajdonost értesítettek, de az ÓAM csak az ingatlanra tartott igényt. Az ÓAM azt is kérte a bíróságtól, hogy az ítélet megszületéséig tiltsa el a kohászati tevékenységtől a diósgyőri céget, ám ezt a testület elutasította. A tárgyalás májusban folytatódik. A DAM felszámolója, a Mátraholding Rt. tavaly a Dunaferr tulajdonosának, az ukrán Donbasz csoportnak adta el a kohászat vagyonelemeit. Az új tulajdonos DAM 2004 Kft. néven novemberben indította újra a termelést. Az ÓAM először a GVH-nál támadta meg az adásvételi szerződést. Arra hivatkozott, hogy a Donbasz erőfölényhez jut a hulladékvas-felvásárlói piacon. (Nszab. 11. old.)

Budapest lesz az EasyJet regionális központja

Nagy az érdeklődés a Malév és a Budapest Airport iránt - írja a Magyar Hírlap. A lap értesülései szerint vélhetően Ferihegy lesz az EasyJet kelet-európai bázisrepülőtere, miután versenytársa, a Ryanair a lengyelországi Wroclaw mellett döntött. A magyar piacon dobogós helyen álló SkyEurope pedig részt vesz a Malév privatizációjában. A felújított, évi 2,5 millió utas fogadására képes 1-es terminálért is kiélezett küzdelem folyik. A nyár elejére elkészülő utasforgalmi épületet teljes egészében kibérelné több fapados cég, ám a Budapest Airport nem hajlik erre, mert nem akarja versenyelőnyhöz juttatni a kiválasztott társaságot. A finn FlyNordic pedig most jelentette be, hogy júniustól Budapestet is bekapcsolja hálózatába. Ezzel tízre emelkedik a magyar fővárosba is közlekedő diszkont légitársaságok száma. Tavaly csaknem megtízszereződött, 900 ezerre nőtt Ferihegyen a fapados gépekkel utazók száma, s idén 1,6 millió utas várható. (MH 11. old.)

Az elszalasztott lehetőségek éve volt 2004

Az egy évvel korábbihoz képest tavaly enyhén nőtt a politikai kockázat Magyarországon, ennek mutatója 71-ről 68-ra változott, a gazdasági kockázat pedig szinten maradt, az előző évi 49,1-ről 49,7 pontot jelzett. A Political Capital Institute (PCI) és a Figyelő országjelentése szerint a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi, a legfőbb kockázati tényező a szakértők szerint a külső és a belső egyensúlyi mutatók alakulása, elsősorban az államháztartás. Az elemzés készítői szerint az országkockázat várt csökkenése tavaly elmaradt, pedig a külső gazdasági és intézményi környezet kedvező volt. A pénzügyi piacok figyelme Magyarország felé fordult, a nemzetközi kereskedelem régen látott ütemben bővült, az EU-csatlakozás pedig automatikusan mérsékelhette volna a rizikót. A szakértők megállapították: a kapott eséllyel az ország egyelőre nem tudott élni. Az elemzők várakozása szerint 2005-ben a konjunkturális kockázatok tovább nőnek. Kiemelték: az államháztartás helyzetének javítására mielőbb szükség lenne, ám részben a közelgő választások miatt erre kicsi az esély, így a gazdasági kockázat várhatóan idén sem mérséklődik jelentősen. (NG 3. old., NSZ 5. old.)

Egyre többen erősítenék a negyedik nyugdíjpillért

Az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága tegnapi kihelyezett ülésén tájékozódott a BÉT által előterjesztett, a nyugdíjrendszer negyedik pillérjét jelentő önkéntes nyugdíj-előtakarékossági tőkeszámla koncepciójáról. A tervezett negyedik pillér az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban és Ausztriában is jól működik, és nagy előnye lehetne, hogy erősítené a befektetői kultúrát hazánkban. Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke szerint támogatni kell a tőzsde elképzelését, ennek kapcsán ugyanis nőne az öngondoskodási hajlam, s növelné az egyéni életszínvonalat. Szó volt továbbá arról, hogy a negyedik pillért adókedvezményekkel ösztönözhetné az állam, a szakértők szerint ennek mértéke évi 100 ezer forint lehetne. Egyes nyugdíjpénztárak képviselői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a magyarok nem szívesen fektetnek kockázatos részvényekbe, s tőzsdekrach esetén az államnak kellene beavatkoznia. (NG 12. old., NSZ 5. old., Nszab. 12. old.)