A tavalyi megszorítások előtti szinten a hiány
Túlzóak az eurózóna "bedőlésétől" való félelmek - kommentálta az elmúlt napok uniós ügyeit, köztük az EU-alkotmányt elutasító francia referendum, illetve annak várható hatásait, Barcza György. Az ING elemzője hozzátette: a közösségi politika stabilitásán keletkező rések még kedvezőek is lehetnek, ugyanis kikényszeríthetik a gazdasági problémák mielőbbi megoldását. Hasonlóan vélekedett Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője, aki szerint az európai alkotmány bukdácsolásának elsősorban politikai következményei lehetnek. Hozzátette: a politikai bizonytalanság várhatóan nem hat kedvezőtlenül a működőtőke-áramlásra, különösképpen a magyarországi befektetésekre. Az elemzők szerint a magyar gazdaság első negyedéves teljesítménye megfelel a vártnak (Ma Reggel, jún. 1.), a lassulás elsősorban az eurózóna gazdaságának gyengélkedésére vezethető vissza, de még így is folytatódott a felzárkózás, egészséges a magyar gazdaság szerkezete. Lányi szerint könnyen lehet, hogy az MNB által kitűzött célnál alacsonyabb lesz az infláció, akkor is, ha az eurókurzus tartósan a 250-255 forint körüli szinten marad. A szakértő úgy véli, hogy 260 forintos euró esetében sem lenne jelentős az importoldali nyomás. Az elemzők az idén még összesen 50 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsítenek, amiből 25-öt várhatóan a következő ülésen teljesít az MNB, a következő vágás azonban csak az év harmadik negyedében várható. Addigra derül ki ugyanis, hogy továbbra is tartható-e az inflációs cél, illetve tisztább lesz a kép az államháztartási hiány körül is. Barcza ennek kapcsán aggasztónak nevezte, hogy a 12 hónap alatt felhalmozott deficit visszatért arra szintre, ahol tavaly nyáron volt. (NG 1., 3. old.)