MAKROGAZDASÁG

A németek utaztak a magyar cégekre?

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal már 2004 augusztusában figyelmeztette a magyar cégek ellen irányuló SoKo-akciót végrehajtó vámhatóságot, hogy a magyar-német államközi egyezmény alapján Németországban dolgozó magyar vállalkozások tevékenysége engedélyezett - derül ki a Népszabadság birtokába került dokumentumból. A német hatóság átirata szerint az engedély kiadásának feltétele "az anyaországban folytatott gazdasági tevékenység", még akkor is, ha "a német vámhatóság adatai szerint annak mértéke a teljes forgalom 4,1 százalékát sem teszi ki". Ennek azért van jelentősége, mert a tavaly áprilisban elrendelt SoKo Pannonia akcióban a német hivatalos szervek azzal vádoltak egyes Németországban dolgozó magyar vállalkozásokat, hogy nincs, vagy csak elenyésző mértékű a hazai tevékenységük. A SoKo-akciócsoportok közel félszáz magyar cégre csaptak le, tartottak náluk házkutatásokat, zárolták bankszámláikat és megtiltották átutalásaikat, egyes cégvezetőket pedig őrizetbe vettek. A munkaügyi hivatal azt is javasolta a vámhatóságnak, hogy a jövőben az uniós jogszabályok megsértése címén indítson eljárást a szabálysértők ellen. A dokumentum ellentmond Georg Wilhelm Adamowitsch német gazdasági és munkaügyi államtitkár nyilatkozatának, amely szerint nem a magyar cégek kiszorítása a razziák célja. A politikus arra hivatkozott, hogy 400 ezer akciót hajtottak végre, és ezeknek csak a töredéke érintette a magyar vállalkozásokat. Ugyanakkor az idézett átiratból az derül ki, hogy a német hatóságok "utaztak" a magyar cégekre, s mivel az első razziákon nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni, idén áprilisban elrendelték a SoKo Bunda akciót. Adamowitsch ma ismét tárgyal Gilyán Györggyel, a GKM közigazgatási államtitkárával a Soko-ügyről. (Nszab. 11. old.)

Parlagfűvel fertőzött az ország ötöde?

A parlagfű idén több területet fertőzött meg, mint eddig bármikor, ugyanakkor ebben az évben indult először szisztematikus munka a gyom visszaszorítására - közölte Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnöke. A parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke, Orosz Sándor közölte: űrfelvételekre alapozott becslések szerint évről évre nagyobb terület fertőződik, ez az idén kiterjedhet az ország húsz százalékára. (MH 2. old., Nszab. 1., 20. old.)

Nehézkes lesz az alkalmi munka ellenőrzése

Tegnap lépett hatályba az alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása. Ennek értelmében egyebek között bevezették a kékmunkát és a megemelték a szezonális mezőgazdasági idénymunka időtartamát. A kékmunka életbe léptetésével megteremtették a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzők - például háztartási munka, gyermekfelügyelet - foglalkoztatási biztonságát: az ideiglenesen munkát vállalók is biztosítással dolgozhatnak, ráadásul a munkavégzés ideje nyugdíjszerző időnek minősül. A jogszabály értelmében az alkalmi munkavállalás maximális időtartama évi 120-ról 200 napra emelkedett, a közteherjegyek értéke csökkent, ráadásul a magánszemély munkáltató ennek 75 százalékát leírhatja személyi jövedelemadójából. Regisztrált munkanélküli foglalkoztatása esetén még alacsonyabb a közteher: 1200 forintos munkadíj mellett 200 forint, 4000 forintosnál pedig 800 forint. A jogszerű alkalmi munkavállalást a munkaügyi ellenőrök felügyelik majd, ám azt, hogy ezt milyen módon teszik, még nem tisztázott. A magánszemélynél történő foglalkoztatás felügyeletét ugyanis nehezíti, hogy az ellenőrök nem jogosultak magánterületre belépni. (NG 3. old., NSZ 1., 4. old.)

Nem lett olcsóbb a jegybank működése

Bár Járai Zsigmond jegybankelnök minden nyilatkozatában az állami bürokrácia csökkentését szorgalmazza, az általa vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) működési költségeinek reálértéke gyakorlatilag nem csökkent - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A jegybank 2004-ben 13,5 milliárd forintot fordított a működés finanszírozására, 6,5 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A bérek nominálisan 5,4 százalékkal nőttek, tehát reálértéken csökkentek, a végkielégítésekre szánt keretnél pedig több mint 31 millió forintot takarított meg az MNB. Ezzel szemben kiugró mértékben nőttek az it-kiadások, az adatátviteli és a tanácsadói díjak, illetve a reprezentációs költségek. A jegybank 2004-ben 946 főt foglalkoztatott, átlagosan 300 ezer forintos havi bérrel, a monetáris tanács tagjainak átlagos bére pedig a beszámolóból kalkulálva havi kétmillió forint körül lehet. Miközben az ÁSZ korábbi ajánlásait az MNB elfogadta, a számvevőszéki revizorok ügyrendi és a szakmai bizottságok működése kapcsán újabb javaslatokat tettek, s bírálták a felügyelőbizottság által korábban kifogásolt logisztikai központ építését is.(NG 1., 3. old.)