Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal már 2004 augusztusában figyelmeztette a magyar cégek ellen irányuló SoKo-akciót végrehajtó vámhatóságot, hogy a magyar-német államközi egyezmény alapján Németországban dolgozó magyar vállalkozások tevékenysége engedélyezett - derül ki a Népszabadság birtokába került dokumentumból. A német hatóság átirata szerint az engedély kiadásának feltétele "az anyaországban folytatott gazdasági tevékenység", még akkor is, ha "a német vámhatóság adatai szerint annak mértéke a teljes forgalom 4,1 százalékát sem teszi ki". Ennek azért van jelentősége, mert a tavaly áprilisban elrendelt SoKo Pannonia akcióban a német hivatalos szervek azzal vádoltak egyes Németországban dolgozó magyar vállalkozásokat, hogy nincs, vagy csak elenyésző mértékű a hazai tevékenységük. A SoKo-akciócsoportok közel félszáz magyar cégre csaptak le, tartottak náluk házkutatásokat, zárolták bankszámláikat és megtiltották átutalásaikat, egyes cégvezetőket pedig őrizetbe vettek. A munkaügyi hivatal azt is javasolta a vámhatóságnak, hogy a jövőben az uniós jogszabályok megsértése címén indítson eljárást a szabálysértők ellen. A dokumentum ellentmond Georg Wilhelm Adamowitsch német gazdasági és munkaügyi államtitkár nyilatkozatának, amely szerint nem a magyar cégek kiszorítása a razziák célja. A politikus arra hivatkozott, hogy 400 ezer akciót hajtottak végre, és ezeknek csak a töredéke érintette a magyar vállalkozásokat. Ugyanakkor az idézett átiratból az derül ki, hogy a német hatóságok "utaztak" a magyar cégekre, s mivel az első razziákon nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni, idén áprilisban elrendelték a SoKo Bunda akciót. Adamowitsch ma ismét tárgyal Gilyán Györggyel, a GKM közigazgatási államtitkárával a Soko-ügyről. (Nszab. 11. old.)
