MAKROGAZDASÁG

Kerülik a forint alapú eszközöket a befektetők

Több mint másfél éves mélypontra zuhant áprilisban a tágabb értelemben vett európai feltörekvő térség túlsúlyozottsága, ezen belül stabilizálódott a forintbefektetések alulsúlyozottsága a globális befektetési alapkezelők portfólióiban - közölte a JP Morgan. A 175, összesen 314 milliárd dollárnyi tőkét mozgató regionális alapkezelő megkérdezése alapján a forintpiaci befektetések alulsúlyozottsági indexe mínusz 2,3 százalékra javult a márciusi mínusz 2,4-ről. (MH máj. 20., 10. old., MN máj. 20., 12. old.)

Júniusra újra nagy hiányt vár a PM

Önkormányzatok nélkül 110,5 milliárd forint államháztartási hiányt vár májusra a PM, az éves prognózis változatlanul 1543,6 milliárd forint - jelentette be Katona Tamás közigazgatási államtitkár. Áprilisban a pénzforgalmi deficit 114,98 milliárd forintra rúgott, az első négyhavi kiadási többlet 904,2 milliárdot tett ki, ez az éves előirányzat 58,5 százaléka. Júniusban 265 milliárd forint lehet a hiány, így a féléves deficit elérheti az 1280 milliárdot, az éves terv 82 százalékát. Az államtitkár szerint január és április között mind a bevételi, mind a kiadási előirányzatok teljesültek, ami egyben közelít az időarányos bevételhez, illetve kiadáshoz, így feszes gazdálkodással teljesíthető a költségvetés, és nem lesz szükség 300-350 milliárd forintos kiigazításra. Áprilisban áfából 213,7 milliárd folyt be a költségvetésbe, ez 11,6 milliárddal több a vártnál, szja-ból pedig 110,6 milliárd érkezett be. (NSZ máj. 20., 5. old., MH máj. 20., 10. old., MN máj. 20., 13. old., NG máj. 22., 2. old.)

Háromszázmilliárdos kiigazító csomag készül

Május végén, június elején 300 milliárd forint értékű kiigazító csomagot ismertet a kormány - tudta meg a Napi Gazdaság. A bejelentésre az új kormány megalakulása után, a strukturális reformok koncepciójának közzétételével egy időben kerülhet sor. A csomag bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépéseket egyaránt tartalmaz majd. Megvalósulhat a szakértők által szorgalmazott áfaemelés, így a 15 százalékos kulcs 20 százalékra nőhet, akár már szeptembertől. A vállalati nyereségadó kulcsa 16-ról 20 százalékra változhat. A támogatás csökkenésével várhatóan drágul az energia és a tömegközlekedés is. Szóba került a közszféra béreinek befagyasztása, és létszámleépítésben is gondolkodik a kormány. A GDP egy százalékának megfelelő megszorító intézkedések hatását már egy-két éven belül szeretné érezni a kabinet, kétséges azonban, hogy mindez megvalósítható-e a több esetben rövid távon többletköltségekkel járó lépésekkel. Ezek alapján a PM-nél már nem tekintik megvalósíthatónak a 2010-es euróbevezetési céldátumot. A Napi Gazdaság értesülései szerint változások várhatók a monetáris politikában is. A május 22-re várható jegybanki jelentés már új inflációs pályával számol, mivel januárhoz képest jelentősen gyengült a forint, és drágult az olaj is. (NG 2. old.)

Marad a bankadó?

Egyes hírek szerint a megszorító intézkedések keretében a kormány nem tervezi az ideiglenesnek szánt banki különadó megszüntetését, sőt, annak emelésére készül - írja a Napi Gazdaság. Más források nem szólnak emelésről, de arra utalnak, hogy a pénzintézeteknek jövőre is kalkulálniuk kell ezzel a teherrel. A legnagyobb hazai bank, az OTP az első negyedévben közel 2,9 milliárd forintos bankadót fizetett be. (NG 11. old.)