MAKROGAZDASÁG

Bács-Kiskunban fertőz a madárinfluenza

A H5-ös madárinfluenza-vírus különösen fertőző változatát mutatták ki a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsa-Bodogláron, egy családi víziszárnyas-telepen. A mintákat az angliai uniós laboratóriumban vizsgálják, és napokon belül kiderülhet, hogy az emberre is veszélyes N1-es vírus fertőzte-e meg az állományt.

Nem lesz 2010-ben magyar euró?

Magyarország vélhetően csak 2009-re teljesíti a maastrichti kritériumokat, vagyis az euró 2011-ben vezethető be a legkorábban - írja a Népszabadság. A legnagyobb gondot az államadósság okozhatja. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Reutersnek elmondta: az euróbevezetés ideális ideje 2010 közepe és 2011 közepe-vége között lenne. A kormány az előbbi időpontot célozza meg, de nem biztos, hogy ez tartható. A halasztás mellett politikai érvek is szólhatnak: 2010 választási év és az euró bevezetése az átállással járó kerekítések miatt áremelést és elégedetlenséget okozhat. 2008 januárjáig az állami hiánnyal és az államadóssággal is nehéz lesz megfelelni a kritériumoknak. A folyó hiány idén 300 milliárd forinttal lehet nagyobb a tervezettnél, 1800 milliárd körül alakulhat. A lefaragások nélkül további 350 milliárddal lett volna nagyobb a hiány. Az uniós elszámolású deficitben még nagyobb a különbség: a nyugdíjkorrekcióval együtt a GDP 4,7 százalékára tervezték, most már 8 százalékra számítanak. (Oka az autópályákkal és a Gripenekkel kapcsolatos elszámolás, némi BKV-és MÁV-adósságrendezés.) Jövőre a deficitet a GDP 5 százalékára viszik le, egy évvel később 3,5 százalékra. Az államadósság hiánynövekedése a nyugdíjkorrekcióval együtt is átlépheti idén az euró bevezetéséhez megkövetelt 60 százalékot, a nyugdíjkorrekció nélkül pedig már felette van, és marad 2008-ban is. Ha figyelembe veszik a korrekciós tétel 40 százalékát, 2009-re is csak akkor lehet teljesíteni minden követelményt, amennyiben a jegybanki politika együttműködőbbé válik, mert a nagy adósság kamatterhei is nagyok. Az együttműködésre a hiánycsökkentési program és a februárban esedékes jegybankelnök-váltás ad esélyt. A kormányfő szerint csökkenthet a kamatszint és a forint elmozdulhat a középárfolyam felé. Most a középárfolyam 282 forint, az eurót viszont 264-265 forint között jegyzik - a kormányfő tehát a nemzeti valuta gyengülését jósolta. (Nszab. 4. old., NSZ 8. old., NG 4. old.)

Újraindul a főváros és a T-Mobile pere

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében ősszel újratárgyalják azt a pert, amelyet a fővárosi önkormányzat indított a T-Mobile által a bázisállomásai után fizetett iparűzési adó ügyében. A Fővárosi Bíróság tavaly májusban Budapestnek adott igazat, és arra kötelezte a céget, hogy fizessen meg 2,2 milliárd forint iparűzési adót. A vállalat korábban azon a 850 településen rótta le a helyi adót, ahová a hálózata üzemeltetéséhez szükséges átjátszóállomásait telepítette. A társaság azóta rendezte a főváros 2,2 milliárdos követelését, és öt évre visszamenőleg visszakérte a kisebb önkormányzatoktól a részükre addig teljesített adót. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára szerint a mobilszolgáltató korrekten járt el: elengedte a késedelmi kamatokat és részletfizetésre is lehetőséget biztosított. Ennek ellenére van néhány olyan település, amely forráshiány miatt képtelen fizetni, de tudni olyan helyhatóságokról is, ahol fejlesztések maradtak el a törlesztés miatt. (MH jún. 10., 10. old.)

Erősödő forint, gyorsuló infláció, csökkenő kamatok

Az új kormány egyensúlyjavító intézkedéseinek hatására ősztől már nem nő tovább az államháztartási hiány, az infláció az első félé végi mélypont után átmenetileg ismét gyorsul majd, a reálkeresetek emelkedésének dinamikája pedig mérséklődik - derül ki a GKI és az Erste előrejelzéséből.