MAKROGAZDASÁG

Nem nő az ökoadó?

A környezetterhelési díjakról szóló törvény tervezett módosítása szerint nem nőnek jövőre az ökoadók. A jogszabály szerint az erőműveknek, a textil-, a papír-, az élelmiszer- és a vegyipari cégeknek idén a díj 40 százalékát kell befizetniük, majd évente egyre nagyobb összeget, öt év múlva pedig már az egészet. A mostani módosító javaslat szerint 2005-ben is csak 40 százalékos lenne a díj mértéke. A törvénymódosítással egyszerűsítenék a vízterhelési díjak visszatérítését és a levegőterhelési díj fizetését is. Az idei költségvetés 14 milliárd forintos bevétellel számol, de várhatóan csak 9-10 milliárd forint folyik be. (VG 1., 5. old.)

Lemaradóban a gazdasági versenyben

Noha Magyarország idei 4 százalékos gazdasági bővülése kétszeresen haladja meg az uniós átlagot, az ország csak a sor végén kullog a feltörekvő országok között - állapítja meg az Economist. A brit hetilap összesítésében többek között Csehország, Lengyelország, Oroszország, Kolumbia, a Fülöp- szigetek és Argentína is megelőzi hazánkat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén 5,5 százalékos, jövőre 4,8 százalékos GDP-növekedést vár Kelet-Közép-Európában. (MN okt. 9., 11. old.)

Csendben módosítaná az áfatörvényt a PM

A vállalkozások szabad pénzeszközeinek forgatását is a normál gazdálkodás körébe kívánja vonni az áfatörvény módosításával a PM. A parlamentnek benyújtott javaslat szerint jövőre már a gazdasági tevékenység körébe tartozna "a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett eseti jellegű értékpapír-, üzletrész-értékesítés" is. Ez azt jelenti, az alap- és a nem alaptevékenységből származó árbevétel arányában lehet majd visszaigényelni az áfát. Az APEH nemrég pert vesztett a Dunaholding Rt. egyik leányvállalata ellen. Az adóhivatal ugyanis megbírságolta a céget, amiért a vállalat nem fizetett áfát értékpapír-ügyletei után, ám a társaság sikerrel védte meg a bíróságon azt az álláspontját, hogy szabad pénzeszközeinek kihelyezése nem a normál gazdálkodás része, s ezért nem áfaköteles. A most tervezett módosítással jelentős összegtől eshetnek el, a legnagyobb vesztesek a BÉT és a brókercégek lehetnek. Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök nonszensznek nevezte a javaslatot. Emlékeztetett: bevett gyakorlat, hogy a cégek rövid lejáratú állampapírokban tartják szabad forrásaikat. Az áfafizetés nem csak a hozamot, hanem a megtakarítást is elvinné. (Nszab. 15. old.)

Az erős forint szorongatja a cégeket

A drága forint tönkreteszi a költségvetés jelentős részét és rontja az exportőrök helyzetét - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy televíziós interjúban. Elemzők szerint az erős forintárfolyam csaknem kizárólag a magas kamatszint számlájára írható. A Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, Botos Balázs szerint az alacsony likviditással és tőkeerővel rendelkező, 5-7 százalékos profitrátával működő cégek fedezeti ügyletekkel nem tudnak védekezni, idén akár 15-20 százalékkal bővülő veszteségeiket pedig nem tudják áthárítani. Az erős forint a Videotonnál például 10 százalékos árbevétel- és 40 százalékos forgalomcsökkenést okoz. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője úgy vélte: 1-2 százalékkal gyengébb forint jóval kedvezőbb helyzetet teremtene a gazdaságban. Az autóipari beszállító, Musashi Hungary Kft. gazdálkodására nincs érdemi hatással az erős forint, hiszen a cég euróban könyvel, így költségszámlái is "euró alapúak". Az évi 2 milliárd euró értékű terméket exportáló Philips Magyarország Kft. nem foglal állást olyan, a napi politikát is befolyásoló kérdésekben, mint a forint árfolyama - közölte a cég kommunikáció vezetője. Blazsevácz Péter ugyanakkor hozzátette: a jelenleg 5 ezer főt foglalkoztató kft. gazdálkodására jelentős hatással van az árfolyam. (NG 1., 4. old., VG 5. old.)