A tervezet nem számol a reformokkal, a büdzsében leginkább a nyáron bejelentett, néhány esetben januártól életbe lépő adóemelések hatása és némi költségvetési megszorítás jelenhet meg. A nyugdíjakra, a szociális ellátásokra és a lakástámogatásokra többet költ az állam az ideinél. Az államháztartás hiánya 1700 milliárd forint körül alakulhat, ez a GDP 6,8 százaléka. Az adóemelések a Népszabadság számításai szerint mintegy 1200 milliárd forinttal emelik a bevételeket, nagyobb mértékű kiadáscsökkentéssel ezért nem is számolnak. A költségvetési kiadások mintegy 700 milliárd forinttal lesznek magasabbak az ideinél, megközelítik a 12,9 ezer milliárd forintot. Az állam adósságának finanszírozására mintegy 1100 milliárd forint megy el, 200 milliárd forinttal több az ideinél. Az állami intézmények 1400-1500 milliárd forint közötti kerete 30 milliárd forinttal nő, a bérekre járulékokkal együtt 2800 milliárd forint jut. A minisztériumoknak kiadási keretük 3 százalékát tartalékolniuk kell, és csak akkor használhatják fel, ha negyedéves gazdálkodásuk megfelel az előirányzatnak. (Nszab. 17. old.)
