Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egyik magyar társaság képviseletében tárgyaló ügyvéd, Bárándy György szerint a zaklatások egész addig tartanak majd, amíg a német fél nem veszi tudomásul, hogy Magyarországon mást értünk bér alatt, mint Németországban. A konfliktus alapja, hogy Németországban bér minden, amit a dolgozónak fizet a munkavállaló - étkezési, utazási támogatás, szállásköltség, stb. -, és az alapbérrel együtt ez képezi a járulékalapot, míg nálunk a különböző jogcímen fizetett juttatások többsége után nem kell tb-járulékot fizetni. A németek elvárnák, hogy az államközi egyezmény keretein belül ott dolgozó magyar vállalkozók a munkavállalóiknak kifizetett minden euró után járulékot fizessenek, ezekre a magyarokra azonban a magyar jogszabályok vonatkoznak. Az egyik 'üldözött' vállalkozó szerint ők a magyar kormányzati szervek közönyössége miatt kerültek veszélybe, a cseh és lengyel kormánynak ugyanis sikerült vállalkozásaik mögé állni, és kompromisszumokra tudták kényszeríteni a feketemunka ellen küzdő német hatóságokat. A magyar szervek ezzel szemben eddig semmit nem tettek, jobban mondva kérésükre házkutatásokat tartottak kinti magyar cégeknél. A német piacon mintegy 250 magyar vállalkozás van jelen 6000 alkalmazottal, sokan több évre szóló szerződéssel, a szerződésbontással pedig komoly bajba kerülnének. Az érintett cégek most azt fontolgatják, hogy Németországban fordulnak bírósághoz, de várhatóan jogorvoslatot kérnek a német Alkotmánybíróságtól, és Brüsszelt is megkeresik majd állásfoglalásért. (Nszab., 12. old.)
