A várt 3,77 százalékos elemzői konszenzusnál magasabb, 3,9 százalékos áprilisi inflációról számolt be tegnap a KSH. Havi szinten 0,8 százalékos volt az áremelkedés, ami szintén magasabb az elemzők által várt 0,58 százaléknál. A rosszabb infláció elsősorban az üzemanyagárak jelentős, 5,1 százalékos drágulására, illetve a ruhák és az élelmiszerek szezonális áremelkedésére vezethető vissza. Jól alakult viszont a maginfláció, amely csökkent a negyedik hónapban. Egyes elemzők szerint ez volt az inflációs csúcs az évben, Samu János, a Concorde elemzője szerint az év hátralevő részében ennél stabilan alacsonyabb ütemű áremelkedés várható. A piaci szakértők májusra 3,3 százalékos inflációt valószínűsítenek, ezt követően pedig enyhe emelkedést várnak. Járai Zsigmond az áprilisi infláció kapcsán a Reutersnek elmondta: kifejezetten kedvező az adat, amely nem hordoz új információt, továbbra is teljesíthető az idei és jövő évi inflációs cél. Hozzátette ugyanakkor, nem biztos, hogy a kamatcsökkenési politika folytatható. Tóth Illés a Budapest Economics szakértője közölte: sem az inflációs adat, sem a Járai-nyilatkozat nem befolyásolja jelentősen a kamatvárakozásokat, a globális, illetve regionális folyamatok sokkal többet nyomnak a latba. A kamat szempontjából a piaci stabilitás a mérvadó: ha a 250 forint körül marad az eurókurzus, akkor van tere egy májusi kamatvágásnak, ám az legfeljebb 25 bázispontos lehet. A forintra nem volt hatással a vártnál rosszabb inflációs adat, sőt, némiképp erősödött is a magyar deviza az euróval szemben. (NG 1., 3. old., MH, 11. old., NSZ, 5. old., Nszab., 13. old.)
