A pénzügyminiszter elmondta: a mintegy hatvan passzust érintő változások többségükben technikai jellegűek, ám ezek jelentősen megkönnyítik egy-egy vállalkozástípus működését. A kis- és középvállalkozásoknak kedvez például, hogy ha gépeket szereznek be és azokat a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben helyezik üzembe, akkor még a vásárlás évében elszámolhatják az amortizáció teljes összegét.
Évi 500 millió forintos mérlegfőösszeg és egymilliárd forintos nettó árbevétel alatt a cégeknek már idéntől elegendő lesz az egyszerűsített mérlegbeszámoló. A "nullás" köztartozás-igazolásokat pedig nyilatkozat váltja fel az adótartozásokról. Az adóreform keretében készülő további módosítások ősszel kerülnek a T. Ház elé, de lehetnek egyes elemei ennek a csomagnak, amelyeket már a nyár elején beterjesztenek.
A PM vezetője beszámolt arról is, hogy a kormányzat nem készül újabb megszorító csomagra, élni fog viszont azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az idei költségvetés biztosít a számára. Draskovics Tibor az uniós pénzügyminiszterek államháztartási ajánlásairól elmondta: az Ecofin döntése nem kötelezi hazánkat megszorításokra, de megnyugtató lenne a költségvetés szempontjából, ha növekednének a tartalékok. A büdzsé elfogadásakor a PM 100 milliárd forintos tartalékkal számolt úgy, hogy minden intézményi előirányzatból egy százalékot zároltak volna, s ezek alól csak bizonyos esetekben tett volna kivételt a kormány. A zárolás összesen 230 milliárd forintot érintett volna. Miután ezekről a kivételekről még nem született döntés, nem lehet újabb csomagról beszélni. A pénzügyminiszter szerint a tartalék a tervezett 100 milliárd és 230 milliárd forint között lesz majd. A Népszava úgy értesült, hogy a kormány a jövő héten dönt arról, mely tárcák, illetve mely fejezeti előirányzatok mentesülnek az egyszázalékos zárolás alól. (NSZ 5. old., MH 12. old.)
