Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök (képünkön) közölte, hogy 2011 szeptemberében megindulhat a gázszállítás Európába az Északi Áramlatnak nevezett, a Balti-tenger alatt vezetett kettős csővezetéken - jelentette a RIA Novosztyi sajtóügynökség. A bejelentést azt követően tette, hogy a finn környezetvédelmi hivatal is áldását adta a terv megvalósítására (a többi ország illetékes szervei ezt már korábban megtették). Helsinki döntésével elhárult az utolsó akadály is a projekt megvalósítása elől, amit hevesen elleneznek mind a lengyelek, mind az ukránok, mert megfosztja őket mind az addig területükön átszállított gáz tranzitdíjától, mind annak a nyomásgyakorlásnak a lehetőségétől, hogy elzárhatnak európai országokat az orosz szolgáltatástól. Természetesen más érvek is voltak a terv ellen, elsősorban a környezetvédelmi szempontok, miután a Balti-tenger már most is a világ egyik legszennyezettebb tengere. Ezért a skandináv országok számos szigorú feltételhez kötötték a gazdasági zónájukon áthaladó vezeték építésének és működtetésének engedélyezését, bár az orosz miniszterelnök még a múlt héten is elsősorban azért találkozott Helsinkiben az érintett országok vezetőivel, hogy megnyugtassa őket: széles körű előzetes kutatómunkával biztosították a vezeték biztonságos működését.
A Putyin által megadott időpont egy évvel korábbi az eddig tervezettnél. Az 1220 kilométeres vezetéken évente 55 milliárd köbméter gázt szállíthatnak Európába, elsősorban Németországba. A projekt mintegy 7,4 milliárd eurót fog felemészteni. A vállalkozásban 51 százalékos részesedése van az orosz Gazpromnak, a német BASF-Wintershallé és az E.On Ruhrgasé 20-20 százalék, 9 százalékot pedig a holland Gasunie birtokol.
Mint az orosz kormányfő pénteki találkozójukon közölte Marcel Kramerrel, a Gasunie vezérigazgatójával, 2011 májusában befejezik mind a tenger alatti, mind a németországi és az orosz szárazföldi szakasz építését, így szeptemberben megindulhat a szállítás. Az Európai Unió földgázszükségletének jelenleg mintegy 20 százalékát biztosítja a Gazprom, és mivel a prognózisok növekvő fogyasztással számolnak, ezen alapvetően nem fog változtatni az sem, ha létrejön az orosztól független forrásokból táplálkozó európai Nabucco vezeték, amely csak 5 százalékát fedezné az európai igényeknek.
