Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz bankrendszer viszonylag könnyen vészelte át a nemzetközi pénzügyi válságot - a mintegy 1100 bankból csak 42-nek kellett bezárnia, s bár Alekszej Kudrin pénzügyminiszter szerint mintegy kétszáz szűnik meg a következő két évben, ez a várható fúzióknak és felvásárlásoknak lesz a következménye. A helyzetet azonban súlyosbítja, hogy a jegybank 2010. január 1-jével 2,5 millió euróra emelte a bankok minimális tőkekövetelményét, ami miatt a Standard & Poor's becslése szerint további 170 bank lesz kénytelen bezárni.
Az orosz betétbiztosító hivatal - amelynek feladata a csődbe menő bankok kimentése - vezérigazgatója, Alekszandr Turbanov arra figyelmeztetett, hogy bár a rossz hitelek aránya 10, más becslések szerint 20 százalék lesz az év végére, ez csak a jéghegy csúcsa. Mint mondta, ezekhez tulajdonképpen oda kell számolni az átütemezett kölcsönöket is, amelyeket csak névleg törlesztenek. Ha a problematikus kölcsönök körét ezekre is kiterjesztjük, akkor azok aránya az idei hitelportfólió 40 százalékát is elérheti. Bár több elemző is azzal rémisztgetett, hogy jön a pénzügyi válság második hulláma, amely alatt összeomlik az orosz bankrendszer, a szakértők többsége nem hisz ebben, különösen mert mögötte áll az állam több mint 400 milliárd dolláros készpénztartaléka.
A helyzet olyan gyorsan stabilizálódott, hogy a pénzintézeteknek nyújtott állami hitelek összege a 2009 eleji 4 ezer milliárd rubelről (138,9 milliárd dollár) novemberre 400 millió rubelre (13,9 millió dollár), vagyis a tizedére csökkent, ami azt jelenti, hogy a végéhez közeledik a válságellenes program - közölte Alekszej Uljukajev, az orosz jegybank első elnökhelyettese. Ezt látszik megerősíteni, hogy a napokban született meg a kormánydöntés az ország egyik legnagyobb, a válság alatt "államosított" bankjának reprivatizálásáról.
