Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Ön az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén tartott előadást Közép-Európa az új gazdasági világrendben témában. Hogy látja ezt a kérdést?
- Úgy vélem, Kelet- és Közép-Európa szerepét már nem lehet elválasztani Európáétól. Ennek a térségnek az integrálódása az Európai Unióba már tény. Én 1977 óta járom a világot, így figyelemmel kísérhettem ezt a folyamatot. Ami pedig Európát illeti, szerintem drámai szükség van ennek a blokknak a megerősítésére. Amíg nem erősödik meg és nem lesz egységes hangja a gazdasági kérdésektől a külpolitikán át a biztonságpolitikáig, mi leszünk a gyenge felek a világot alakító párbeszédekben. Hogy csak egy példát említsek, lehetetlen, hogy egyetlen ember túszul ejthesse az európai közösséget, ahogy azt a cseh államfő tette. És ebből a folyamatból ugyanúgy ki kell vegyék a részüket az új, mint a régi tagországok, és ennek érdekében akár áldozatokat is kell hozzanak.
Erre a megerősödésre azért is nagy szükség van, mert az új gazdasági világrendben előretörnek az ázsiai országok, mint Kína, de Délkelet-Ázsia és India is. A másik oldalon pedig ott az Egyesült Államok, amely meggyengülve is a világ legnagyobb gazdasága. Mi pedig ott állunk a kettő között, kevés befolyással és gyenge döntéshozatali képességgel.
- Hogyan látja a GE szerepét térségünkben?
- Nagyon fontosnak. Több mint 25 ezer alkalmazottunk van ebben a térségben - Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban. Három bankunk, 16 gyárunk, hat kutatóközpontunk van itt. A lakosság arányait tekintve az Egyesült Államok után ebben a régióban van a legtöbb emberünk. Ez már önmagában mutatja viszonyunkat a térséghez. A 16 gyárból 12, a hat k+f központból három Magyarországon működik, 98 százalékban exportra termelünk itt. Ami a piacot illeti, a modern alapellátó rendszerek uniós támogatással folyó kiépülése komoly lehetőséget jelent számunkra, hiszen ez a legfontosabb területünk.
- Ennek ellenére mintha fontosságunk csökkenésére utalna legutóbbi lépésük, amivel megszüntetik a hagyományos izzólámpa gyártását Magyarországon. Ez kivonulásuk kezdetét jelzi, vagy másképp kell értelmezzük?
- Mi ezt másként látjuk. Egy olyan termelést szüntetünk meg, amit az Európai Unió törvényen kívül helyezett. Amit nem szabad eladni, azt nem lehet termelni. Ugyanakkor folytatjuk a különleges világítástechnikai eszközök gyártását, az itteni kutatást és fejlesztést. Ez azt jelenti, hogy a fényforrástermelés európai központja továbbra is Magyarországon lesz. Továbbra is itt működnek mindazok az üzletágak és kutatóközpontjaink - az GE Energy, a GE Aviation, a GE Healthcare, a GE Water-Zenon -, amelyek a cég jövőjét jelentik, mert az általuk fejlesztett és gyártott technológiák a globális trendekre adnak vevőinknek választ. Történik ez éppen akkor, amikor - részben a krízis hatására - a régiekről az új technológiákra állunk át. Az ehhez szükséges erőforrás-átcsoportosításokat végrehajtjuk, de ez a közeljövőben nem jelenti az alkalmazottak számának emelését. Biztató az is, hogy igen jó a kapcsolatunk a kormánnyal.
- Mi a véleménye a regionális együttműködés lehetőségeiről?
- Mások a gazdasági szükségletei Németországnak és Magyarországnak, Németországnak és Franciaországnak, és folytathatnánk a sort. A lényeg, hogy ezek az országok együtt, harmonikusan fejlődjenek. Bizonyos területeken látnám értelmét a kisebb régiók országai közötti együttműködésnek, például az energetika területén. Ebben számos irányba lehet elindulni - szén, gáz, olaj, szél, nukleáris energia. Ha minden ország minden területen maga akar előbbre lépni, képtelenek lesznek optimális eredményt elérni. Ésszerű, ha két vagy három ország felosztja egymás között a témákat, megosztja a költségeket és a hasznot, vagy csúcstechnológiát alkalmazva összekötik például az elektromos vagy a gázrendszereiket. De hát két évvel ezelőtt a GE kezdeményezésére éppen Budapesten tartottunk egy térségi energiafórumot az amerikai kereskedelmi kamarák szervezésében és azóta is ismételgetjük ezt az üzenetünket, de nem sok látszatja van - ehhez országok közötti egységes politikai akarat szükséges. Pedig ez a térség ezen a területen nagyot léphetne előre, ha példát mutatna az EU-nak térségi együttműködésben.
- Hogyan reagál a GE a válságra: tovább szélesíti amúgy is hatalmas portfólióját, vagy szűkebb mezőre összpontosít?
- Egyes területeken szűkítünk, míg másokon erősítünk. A GE Capital méretét például túl kockázatosnak ítéltük, így azt bizonyos mértékig csökkentjük. Most folytatjuk a tárgyalásokat az NBC Universal 51 százalékának eladásáról, de 49 százalékot megtartunk. Arra koncentrálunk, amink van, de azt nagyobbá és erősebbé tesszük. Egyébként azon üzletágak mellett tartunk ki vagy olyanokat hozunk létre, amelyek erősek és fejlett technológiát testesítenek meg. Ezért van az is, hogy költségvetésünkben nem csökkentettük sem a munkatársak képzésére, sem a technológiai fejlesztésre szánt összeget, mert ott akarunk lenni, amikor megindul a fellendülés. Megpróbáljuk megtartani a tehetséges embereinket. Folytatjuk a globalizációt, amelynek színtere Kelet- és Közép-Európa, Ázsia, Dél-Amerika, ahol dinamikus fejlődés van vagy várható.
Fontos vonása a kialakuló új világrendnek, hogy megváltozik a magánvállalatok és az állami intézmények közötti viszony. A 80-as, 90-es években ezek között világos és egyértelmű választóvonal húzódott. Manapság a válság, a globális kihívások - mint például az elöregedő populáció vagy a környezetvédelem - és számos más tényező miatt sokkal fontosabbá vált e két fél kapcsolata, együttműködése. Ezért komoly figyelmet szentelünk a közszférának, legyen szó kormányokról, önkormányzatokról, és úgy véljük, hogy az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatokat kell kiépítenünk.
- Véleménye szerint mit kellene tennie a magyar kormánynak a külföldi befektetők idevonzása érdekében?
- Nem tisztem, hogy tanácsokat adjak egy kormánynak. Mi együttműködünk a mindenkori magyar kormánnyal, amely húsz éve erős támogatónk. Volt egy rövid időszak, amikor az adószabályozás hirtelen felborítása - a szolidaritási adó bevezetése - kellemetlen volt számunkra, de ezen már túl vagyunk. Reméljük, hamarosan meg is szűnik. Hogy általában mi az, amit a kormányoktól várunk? Először is hogy befektetésbarát környezetet teremtsen, világos, egyértelmű és hosszú távon kiszámítható szabályokkal. Kedvező adókat a befektetőknek, a lehető legmagasabb szintű oktatást - amitől nem szabad sajnálni a pénzt, hogy a befektető helyben megtalálja a munkájához szükséges tehetségeket - és megfelelő szintű infrastruktúrát. Magyarország kiváló helyen fekszik és egy feltörekvő régió része. Ezt a XXI. századi realitásokon alapuló vízióval és az erőforrások koncentrációjával ki lehet használni.
- Milyen szerepe lehet a magánvállalatoknak a válságból való kilábalásban?
- Mint már említettem, szükség van a magánvállalatok és a közszféra együttműködésére. Nagyon fontos ügyek várnak megoldásra. A környezeti problémák, az egészségügyi rendszerek és a vagyoni különbségek teremtette szakadék. És ez nemcsak India problémája, de itt Budapesten is látható, s ez társadalmi feszültséget okoz, aminek kezelése a kormányok feladata. De a GE mindegyik területen segíthet. A környezetvédelemhez és az egészségügyi ellátáshoz megfizethető áron csúcstechnológiákat szállíthatunk, de a kormánynak kell létrehoznia azt a keretet, törvényeket, szabályokat, amelyek tisztességes versenyt tesznek lehetővé és olyan új technológiák bevezetését, illetve kockázatmegosztó fejlesztését, amelyek szükségesek a problémák megoldásához. A technológiák jelentős része már rendelkezésre áll, de a kormányoknak kell ösztönözni ezek alkalmazását, továbbfejlesztését, meghatározni a kritériumokat, választani a vállalatok által felkínált lehetséges megoldások közül.
