Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Manapság a franciák 50 százalékkal kevesebb bort isznak, mint a hatvanas években, pedig a boraik nem lettek rosszabbak. Külföldi elemzők szerint a válság egyik oka, hogy semmibe vették a figyelmeztető jeleket, noha a vészjelző már 1976-ban megszólalt: egy szakértői zsűri vak kóstoláson jobbnak találta a kaliforniai vörös és fehér borokat, mint a burgundit és a bordeaux-it. Arra sem figyeltek igazán oda, hogy piacaikat sorra hódítja el a konkurencia - Kalifornia, Ausztrália, Argentína és Chile. Nagy-Britanniában, a francia borok hagyományos piacán a népszerűségi listán az ötödik helyre csúsztak le Ausztrália, az USA, Olaszország és Dél-Afrika mögé, de lehet hogy idén még ezt a helyet is elveszi tőlük Chile.
Nagy károkat okozott egy egyébként életmentő döntés is: a kilencvenes években Franciaországban léptették életbe Európa egyik legszigorúbb ittas vezetési tilalmát. Az alkoholos befolyásoltság okozta halálos autóbalesetek száma csökkent is 40 százalékkal, de a vendéglői borfogyasztás még ennél is jobban visszaesett. A franciák asztali borait eközben elsöpörte az olcsó import, a válság pedig betett a minőségi boraiknak is. Az összeomlás olyan látványos, hogy a legnagyobb brit importőrök, mint a Tesco és a Morrisons közösen intéztek levelet a francia mezőgazdasági miniszterhez: Párizsnak változtatnia kell borai promócióján, ha meg akar maradni a piacon.
A minőség védelmét szolgáló besorolási rend is sok kívánnivalót hagy maga után, egyes szakértők szerint a legjobb minőséget jelző appellation controlee osztályú borok harmada nem felel meg ennek a szintnek. Ugyancsak átalakításra szorul a címkézési rendszer, mert jelenleg csak szakértő tudja megállapítani egy minőségi francia borról, hogy melyik vidékről való és milyen szőlőből készült. Sokat ártott a termelői oldalnak az ingatlanvagyon 60 százalékos örökösödési adója is, mert szinte lehetetlenné tette a családi borgazdaságok fennmaradását.
