Az Európai Bizottság (EB) megvizsgálja, megfelel-e a Commerzbanknak nyújtott állami segítség azoknak a feltételeknek, amelyekkel az EB a múlt héten áldását adta a német bankmentő csomagra - jelentette be sajtótájékoztatóján Jonathan Todd, a bizottság szóvivője. A második legnagyobb német banknak számító Commerzbank hétfőn jelentette be, hogy 8,2 milliárd eurónyi tőkeinjekcióért fordult a kormányhoz, s ezen felül 15 milliárdos hitelgaranciát is kap (Napi, 2008. november 4.), ezzel a német kereskedelmi bankok közül elsőként venné igénybe az állami mankót. A bizottság a sajtóból értesült a Commerzbank lépéséről - hangsúlyozta Todd -, innen tudta meg azt is, hogy az első részlet után 8,5 százalékos, a második után 5,5 százalékos kamatot fizetne a bank az államnak. A rendelkezésre álló kevés információ alapján ez nincs összhangban azzal, amit a bizottság jóváhagyott - figyelmeztetett a szóvivő. Az elfogadott szabályozás szerint az állami tőkejuttatásért minimum 10 százalék kamat járna, vagyis a Commerzbank ehhez képest túl olcsón jutna a friss pénzhez. A bizottságnak meg kell vizsgálnia ezt a tőkeinjekciót, hiszen a testületnek figyelnie kell az egyenlő feltételekre, ügyelnie kell arra, hogy a versenyfeltételek ne torzuljanak - emlékeztetett Todd -, ezért további információkat vár ez ügyben a német illetékesektől.
Ez az első komolyabb döccenő az elmúlt hetekben sorra bejelentett európai bankmentő programokban, az eddig nyilvánosságra került lehívások kapcsán az EB még nem támasztott gyakorlati kifogásokat. Elemzők már a kormányzati szándékok bejelentésekor figyelmeztettek, hogy ha Brüsszel ragaszkodik eddigi versenyhatósági elveihez és gyakorlatához, akkor nehéz lesz elfogadtatni, hogy a bankmentő programok nem torzítják a versenyfeltételeket - erre a bizottság egy útmutató kibocsátásával válaszolt. Ebben rögzítették, hogy a bankoknak nyújtandó állami támogatás azt a célt szolgálja, hogy azok úrrá lehessenek a pénzügyi válság okozta nehézségeken, de ehhez egyenlő feltételeket kell szabni számukra és nem megengedett, hogy egy bank nagyobb kedvezményekhez jusson, mint egy másik.
Az eurózóna országai közül Németországban számíthatnak a bankok a legnagyobb, 500 milliárd eurós állami támaszra, szép összeget, 360 milliárd eurót szán a mentőakciókra Franciaország, de Spanyolország és Ausztria is 100-100 milliárd euróval kész támogatni hitelintézeteit. A nagy gazdaságok közül Olaszország még nem árulta el, mekkora összeget különít el bankjai megsegítésére; Silvio Berlusconi kormányfő szerdán közölte, hogy a jövő héten hagyják jóvá a tervezett csomag részleteit (az aznapi Financial Times úgy értesült, összesen 30 milliárd eurót akarnak a bankoknak juttatni, különféle eszközökkel). A nagy pénzintézetek közül eddig az UniCredit jelentett be feltőkésítést, de a második legnagyobb olasz bank a piacon szedi össze ezt a 6,6 milliárd eurót, részben részvénykibocsátással. A Merrill Lynch friss jelentése szerint a kormányzati közreműködéssel összeálló támogatásból is jut majd az UniCreditnek, 5,5 milliárd eurónyi összegben és 4,1 milliárd eurót kaphat a csomagból az Intesa Sanpaolo is.
