Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió tagországai közül a legkevesebbet Litvániában, a legtöbbet pedig a görögöknek kellett fizetniük egy megabites adatforgalmat biztosító, széles sávú internetkapcsolatért 2005-ben. Magyarország a középmezőnyben van: a 25 EU-tagállam közül 12-ben olcsóbb az internetezés, Finnországban ugyanannyit kell érte fizetni, 11 tagországban pedig drágább. 2004-hez képest tavaly közel felével csökkentek az árak, ennek is köszönhető, hogy Hollandia, Dánia és Finnország a világ legnagyobb internettelítettségű országai közé tartozik.
Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy 2010-re az EU teljes lakosságának rendelkezésére álljon a széles sávú internet, amit a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedése érdekében egyaránt létfontosságúnak tart. E cél eléréséhez meg kell szüntetni a város és a falu közötti szakadékot. Jelenleg a 15 régi tagállam városaiban a lakosság 90, vidéken csupán 60 százalékának van lehetősége a gyors adatátvitelű internetes szolgáltatásra. Az új tagoknál a különbség még nagyobb. A bizottság a helyzet javítása érdekében megengedhetőnek minősítette az állami beavatkozást az elmaradott körzetek infrastruktúrájának kiépítésében.
