Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarországon működő 678 ezer vállalkozás 99,8 százalékát a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) tették ki 2006 végén, ezen belül a mikrovállalkozások aránya magas (95 százalék) volt - derül ki a kkv-szektor helyzetét bemutató GKM-jelentésből, amelyet a napokban tárgyalnak meg az országgyűlés illetékes bizottságai.
Kétmillió embernek adnak munkát
A 2003 és 2006 közötti időszakban a hozzáadott érték létrehozásának vállalati szerkezete nem mutatott jelentős változást. A mikro- és kisvállalkozások állították elő a hozzáadott érték egyharmadát (32,8 százalék), a közepesek mintegy ötödét (19,2 százalék), a nagyvállalatok csaknem a felét (48 százalék). Az érintett cégek továbbra is nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Az előzetes KSH-adatok alapján a kkv-k adtak munkát a foglalkoztatottak 72 százalékának, 2,038 millió főnek (2005-ben 2,067 millió fős volt az adat). Amíg a nagyvállalatok az összes nettó árbevétel 40,6 százalékát adják, addig a középvállalatok 19,8, a mikro- és kisvállalkozások pedig 39,6 százalékát termelik meg. Jelentősek a területi különbségek: a hagyományosan legerősebb közép-magyarországi régión kívül a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió vállalkozásai is több erőforrással rendelkeznek és nagyobb teljesítményt nyújtanak az átlagnál.
Az utóbbi években az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel dinamikusan emelkedett, ezen belül az átlagosnál gyorsabban az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások, valamint a nagyvállalkozások esetében. A közepes méretű cégeknél 2006-ban ez az érték meghaladta a 27,2 millió forintot, míg a kicsiknél 22,2 millió forintra rúgott, a mikrovállalkozások esetében viszont nem érte el a 15 milliót.
Többségben a közbeszerzéseknél is
A kkv-szektor évről évre egyre több közbeszerzési megrendeléshez jut. A mikro- és kkv-cégek adták 2005-ben a nyertes ajánlattevők 66,8 százalékát, aminek révén az elnyerhető összeg 41 százalékát, 529,4 milliárd forint értékű megrendelést kaptak. 2006-ban összesen 3342 közbeszerzési pályázaton nyertek a szektor tagjai (ez 67,4 százalékos arány), összesen 579,3 milliárd forintnyi beszerzést elnyerve.
A bankszektor és a szövetkezeti hitelintézeti szektor által a mikrocégeknek és a kkv-knak nyújtott hiteleknél a bankok súlya egyértelműen domináns - állapítja meg a jelentés. Részesedésük ugyanis mintegy 90 százalék, szemben a szövetkezeti hitelintézetek alig 10 százalékos arányával. Az elemzés szerint a takarékszövetkezeti szektor piaci pozíciója az utóbbi években folyamatosan gyengült, mert a takarékszövetkezetek versenyhátrányban vannak az egyre inkább a kisvállalkozók, valamint a lakosság felé forduló kereskedelmi bankokkal szemben. A takarékszövetkezetek jellemzően forintforrásokkal rendelkeznek, miközben a hitelfelvevők a kibontakozott trendnek megfelelően a devizaalapú hiteleket részesítik előnyben.
Jönnek az uniós források
Az EU költségvetési periódusához igazodva a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan elkészült kkv-fejlesztési stratégia szerint a cél ebben az időszakban a szektor jelenlegi gazdasági súlyának megőrzése (Napi, 2007. szeptember 26.). Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében elsősorban a gazdaságfejlesztési operatív programon (GOP) keresztül érhetőek el az uniós pályázati támogatások és pénzügyi konstrukciók.
A GOP egyes prioritásaira 2007-2013 között összesen 795,71 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből tavaly 18 pályázati kiírás jelent meg 123,5 milliárd forint keretösszeggel. Ezekre a konstrukciókra 2007. december 20-áig 3187 vállalkozás nyújtott be összesen 54 milliárd forint értékű fejlesztési tervet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pedig 1805 vállalkozásnak ítélt meg együttesen 36,9 milliárd forint támogatást. A legsikeresebb pályázatnak a vállalati technológiafejlesztés és vállalati folyamatmenedzsment-rendszerek fejlesztése bizonyult, és hasonlóan nagy érdeklődés várható a kutatás-fejlesztést és innovációt célzó pályázatok esetében is.
