Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Illegális jellegére való tekintettel nincsenek pontos adatok a hamisítás mértékéről és gazdasági hatásairól. A hamisítás elleni hatékony fellépéshez azonban ezek elengedhetetlenek, még ha becsléseken is alapulnak. E felismerésből kiindulva a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) HENT-füzetek címmel hiánypótló sorozatot indított, amelynek első két kötete a hamisítás elterjedtségének mérési módszereiről és a magyar adatokról, valamint az ezzel kapcsolatos lakossági attitűdökről ad képet. A füzetek letölthetők a testület honlapjáról, a hamisitasellen.hu oldalról.
Becslések szerint évi 600-900 milliárd forint kárt okoznak a hamisítások Magyarországon - mondta Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke (képünkön) a HENT-füzetek bemutatóján. A feketegazdaság aránya a GDP 10-15 százalékára, évi 2700-2800 milliárd forintra becsülhető, amelynek harmadát teheti ki a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések nagysága. A HENT Tárki Társadalomkutatási Intézet bevonásával készült ezerfős 2010-es felméréséből kiderül, hogy a magyarok 24 százaléka lenne nyitott hamis termékek vásárlására, a legnagyobb kereslet a hamis ruházati áruk iránt van, minden negyedik vásárló tartja elképzelhetőnek ezek vásárlását. A megkérdezettek negyede nem zárkózik el a nem eredeti illatszerek vásárlásától és 22 százalékuk a nem jogtiszta filmek, zenék és szoftverek letöltésétől. Érdemi változást tapasztaltak 2009-hez képest a kutatók, 2010-re ugyanis jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik elutasítanák a hamisítványok vásárlását, amit a hamisítás elleni kampányok és tudatosságnövelő tényezők hatásával magyaráznak. A felmérés konkrét vásárlásokra is rákérdezett, ez alapján az elmúlt évben a magyarok 16 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. Az Eurobarometer márciusi felmérése szerint az EU-állampolgárok átlagosan 22 százaléka vásárolt már legalább egyszer jóhiszeműen olyan terméket, amelyről csak később derült ki, hogy hamisított, míg a magyaroknak 35 százaléka.
A nemzetközi gyakorlatban a vámhatóságok árulefoglalási statisztikáit is gyakran használják a hamisítás volumenének és szerkezetének meghatározására, ami azonban csak a "jéghegy csúcsát" mutatja meg. Az Európai Bizottság adóügyi és vámuniós főigazgatósága júliusi jelentése szerint a 27 tagország között a magyar vámhatóság a harmadik legaktívabb a lefoglalások esetszáma alapján (4044 lefoglalással, a német és az olasz hatóságot követve), míg volumenben az 1,2 millió lefoglalt árucikkel a középmezőnyben helyezkedik el. A termékek nagy részét távol-keleti eredetű ruházati cikkek teszik ki, amelyek jellemzően Törökország, Szerbia, Szlovákia vagy Szlovénia felől érkeznek Magyarországra.
Míg az összes regisztrált bűncselekmény száma 2002 és 2009 között 3 százalékkal csökkent, addig a szellemi tulajdonjogokat sértőké megduplázódott (ezek száma tavaly csaknem elérte a 32 ezret) - állapította meg az Országos Kriminológiai Intézet (Okri) felmérése. E bűncselekmények közül kiemelkedik a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése; ezek jellemzője, hogy egy elkövetőre sok cselekmény jut, az eljárásokba nagy arányban kell szakértőket bevonni és magasak a bűnügyi költségek. Az Okri szerint a széles körű fenyegetés helyett az üzletszerű, szervezett cselekmények gyors és hatékony üldözésére és felelősségre vonásra lenne szükség, amihez az eljáró hatósági személyek szakismeretét is bővíteni kellene. Az elsődleges célnak a megelőzést, a fiatalok felvilágosítását kellene tekinteni az ilyen esetek visszaszorítása érdekében, az általános iskolai informatikai tananyagba be kellene építeni a szellemitulajdon-védelmi ismereteket, a fiatalok ugyanis jelenleg semmilyen felvilágosítást nem kapnak, különösen az internet útján elkövethető jogsértésekről.
