Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új vállalkozások üstökösszerű feltűnése, a csillagos eget ostromló emelkedése és közülük nem egy hasonlóan látványos összeomlása és eltűnése megszokott jelenség volt korábban a Szilícium-völgy újonnan induló vállalkozásai körében. Elfogadott vélemény volt, hogy a fejlődés velejárója az alkotó rombolás: a technológiai zsákutcák sokszor cégek bedőlése formájában fedik fel magukat a szakmabeliek előtt. Manapság azonban egy új jelenség tizedeli, illetve nem engedi szárba szökni a nevezetes térség vállalatait. Eltűnt a tőke. Pontosabban: a befektetők elfordultak a hosszú távú, jelentős kockázatot magukban hordozó üzletektől, ezekkel szemben a kisebb befektetéssel gyorsabb hasznot hozó lehetőségeket részesítik előnyben. Százmillió dollár kell egy új vállalkozás elindításához, ám ezt ma aligha lehet összeszedni - panaszkodtak a Business Week újságírójának a Szilícium-völgy veteránjai.
A kockázati tőke elfordulásának legfőbb oka az, hogy a technológiai cégeket manapság nehéz a tőzsdére vinni vagy jó pénzért eladni. Ez kedvez az úgynevezett web 2.0 technológiát alkalmazó vállalkozásoknak - mint amilyen például a Facebook közösségi site -, ugyanis ezek a meglévő rendszerekhez illeszkedő, viszonylag olcsó szolgáltatásokat alakítottak ki, amelyek kis befektetéssel gyorsan realizálható hasznot ígérnek. Ugyanakkor Andy Groove, az Intel volt elnöke azt nyilatkozta a gazdasági hetilapnak, hogy a web 2.0 csak meglovagolja a technológiai fejlődés korábbi hullámait, nem hoz azokhoz képest gyökeresen újat, ezért az innováció lelassulását jelenti. A 72 éves, magyar származású üzletember úgy látja: hogy a Szilícium-völgyet ma a kisszerűség, az ambíciók hiánya jellemzi. Nagy bajnak tartja, hogy az USA a hetvenes években átengedte a számítógép-akkumulátorok fejlesztését Japánnak. Ma ezért van hátrányban a járműakkuk létrehozásában is. Szerinte ez például egy olyan terület, amelyen sokkal keményebben kellene dolgozniuk a völgybe települt technológiai cégeknek.
Grove-t dühíti, hogy a mai vállalkozók úgynevezett exit stratégiával állnak neki vállalatuk létrehozásának. Ez azt jelenti, hogy eleve azzal a szándékkal alapítják meg a céget, hogy minél előbb túladjanak rajta a legtöbbet ajánló vevőjelöltnek. Nem hoznak létre új technológiát, piacot, voltaképpen pr-t és marketinget értékesítenek. Az Intelnek soha nem volt exit stratégiája - hangsúlyozta Grove.
A technológiai ágazat jellemzője manapság az, hogy - a kevés innovatív start-up vállalkozás mellett - jellemzően az iparág nagyvállalatai, például az IBM és a Hewlett-Packard folytatják a legígéretesebb fejlesztéseket. Ez ugyanakkor az innováció lefékeződésére is utal, ugyanis a nagy cégek lassan fejlesztenek, óvakodnak az áttörésektől, miután az az érdekük, hogy meglévő kínálatukat értékesítsék.
Szakértők szerint a legfontosabb újítások egyike a számítástechnikában a beszédfelismerés lehet, ám ha dolgok úgy haladnak, mint most, akkor ezt nem amerikai vállalatok fogják kifejleszteni. Európa és Ázsia - hiába forgatta fel az okos mobilok piacát az Apple iPhone-ja - még mindig vezet a mobilkommunikációban, Japán erősen nyomul a képernyők terén és a nanotechnológiában, Kína és India pedig külön-külön is jelentős számítástudományi és szoftverfejlesztési ágazatot épített fel az elmúlt években.
Vannak ugyan álmodozók a völgyben, akik a saját pénzükből próbálkoznak fejlesztésekkel, ám ez a legkevésbé sem jelent garanciát arra, hogy a terület visszanyeri régi fényét. A korábban különböző hordozható komputerek és okos telefonok fejlesztésében közreműködő Jeff Haskins Numenta nevű vállalkozása például az emberi agy működésének lemásolására képes mesterséges intelligencia létrehozásán ügyködik.
Az ilyen típusú ambiciózus projektek finanszírozásához ugyanakkor sokkal több pénzre volna szükség, mint amennyit a tehetős magánemberek a saját zsebükből ki tudnak fizetni, és persze a sikertelenség kockázata is nagy, amit saját egzisztenciájuk veszélyeztetése miatt csak korlátozottan vállalhatnak. A Business Week konklúziója ezért az, hogy ha a vállalkozók és a kockázati tőke nem fog újra bele az idő- és tőkeigényes, de áttörést ígérő fejlesztésekbe, akkor vissza fog esni a technológiai ipar hozzájárulása az USA gazdasági növekedéséhez.
