– Önhöz, vagyis az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárságához került az eddig külön kezelt lakásügyi terület is. Ezt a „kivételes állapotot” hogyan szeretné kihasználni?
– Az önkormányzatok tevékenysége és a lakásügy több szállal kötődnek egymáshoz. Az önkormányzatok gazdálkodnak a tulajdonukban lévő lakásállománnyal, szabályozzák a bérlakáshoz jutás feltételeit, befolyásolják a bérlakások építőit. Szeretném, ha a szakállamtitkárság ebben a ciklusban eljutna oda, hogy kidolgozza egy egységes lakáskódex alapjait. Ebben a lakásokra, társasházakra, bérlakásokra és lakásszövetkezetekre vonatkozó szabályok egységes szerkezetben szerepelnének.
– Lakásügyben talán a legnagyobb várakozás a Fészekrakó program folytatásával kapcsolatban van. Mi várható?
– A Fészekrakó program 2005 februárjában indult, főbb elemei az állami kezességvállalás fiatalok számára az önerő csökkentése érdekében, a megemelt lakásépítési kedvezmény (szocpol), a fiatalok otthonteremtési támogatása (félszocpol), valamint a lakbértámogatás rendszerének kiépítése. Eddig már több mint 15 ezren éltek az állami kezességvállalás lehetőségével és mintegy 20 ezren kaptak félszocpolt használt lakás vásárlásához. Egy sikeres programon is lehet azonban finomítani.
Már vizsgáljuk, hogy például az életkori elem (a korhatár jelenleg 35 év), illetve a használt lakásokra felvehető kamattámogatott hitel határa emelhető-e.
– Az utóbbi években nem sok elmozdulás történt a bérlakások ügyében, mondván, túlságosan forrásigényesek.
– Hamarosan javaslatot fogalmazunk meg a kormánynak arról, hogyan lehetne a bérlakásállományt növelni – nem feltétlenül új bérlakások építésével, hanem a meglévő üres lakások ilyen célú hasznosításával. A nagyobb városokban ugyanis sok az el nem adott, üresen álló új lakás, ezért ott a bérbeadás járható út lehet. A jelenlegi támogatási rendszerben az állam és az önkormányzat jellemzően fele-fele arányban ad lakbértámogatást. E szférát meg szeretnénk mozdítani, már csak ezért is, mert ez a kormányprogramban is célkitűzésként szerepel. Így tehát nem az a kérdés, hogy lesz-e erre forrás, mivel lennie kell. Meg kell találni azokat a szereplőket, akik a kínálati oldalon hosszabb távú, a ma jellemző három év helyett legalább tízéves befektetésben képesek gondolkodni. Ezzel egyidejűleg a keresleti oldalon pedig a bérbevevőt kell olyan helyzetbe hozni, hogy képes legyen megfizetni a piaci bérleti díjat, ennek egyik eleme lehet a támogatás növelése.
