Sokak fantáziáját megmozgatta a 90-es évek végén, hogy a felhasználók az interneten keresztül távoli gépeken futó szoftvereket is használhatnak a saját komputerükre telepített programok mellett. Ebből született a közmű-számítástechnika gondolata, az informatikai háttérrendszer olyan igénybevételének lehetősége, amikor az ügyfél egy számítástechnikai "közműszolgáltató" távoli rendszeréből veszi igénybe a számára éppen szükséges szoftvereket, ahelyett, hogy saját gépeire telepítené azokat. Kettejük viszonya lényegében olyan, mint az áram szolgáltatójáé és felhasználójáé. Szép gondolat, ám úgy tűnik, éppen óriási előnye, olcsósága teszi nagyon izzadságszagúvá, sőt talán lehetetlenné megvalósítását - írja a Business Week elemzője, Sarah Lacy.
A közmű-informatika igen jól hangzó lehetőség a mindig a költségek csökkentésével küszködő vállalatvezetőknek. Ha cégük a távolból veszi igénybe például a vállalatirányítási szoftvereket (ERP), akkor nem kell drágán telepítenie azokat a saját gépeire, nem kell óriási összegeket kifizetni a tanácsadókra és az állandó frissítésekre, hiszen standard módon használható rendszerhez férnek hozzá a világhálón, amelynek üzemeltetése és korszerűsítése a szolgáltató dolga. Amelyik program elavul, arról átváltanak egy másikra, nem kell néhány évenként felforgatni a vállalatot az informatikai rendszer cseréje miatt - vélekedhetnek.
Eddig az elmélet, csakhogy a gyakorlatban eddig legalább három alapvető nehézséggel kellett megküzdeniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek közmű-számítástechnikára adták a fejüket. Az első az olcsóság. Olyan ez, mint a popzenében a cd és az internetes letöltés csatája. Az utóbbi olcsó, ami jó a felhasználónak, de tönkreteszi a kiadókat és rajtuk keresztül a zenészeket. A távolról használható vállalatirányítási rendszerek fejlesztése és üzemeltetése tetemes beruházást igényel, mivel azonban a fogyasztótól határozottan kevesebbet kell kérni érte, mint ha az megvásárolna és saját hardverére telepítene egy erőforrás-tervezési rendszert, a bevételek lassan csordogálnak.
Eközben - és ez a második komoly hátránya az informatikai közműveknek - a dolog nem adja el magát. Irdatlan marketing- és üzletkötői költséggel kell számolniuk a távoli szolgáltatóknak. Ráadásul mivel egy-egy ügyfél keveset hoz a konyhára, nagyon sok kell belőlük, felhajtásuk pedig rengeteg izzadságszagú munkát igényel. Az AMR Research piackutató cég szerint 50-100 százalékkal nagyobb marketingbüdzsét kell tervezniük az it-közműveknek, mint hagyományosan működő versenytársaiknak. Jellemző, hogy az egyik viszonylag jól működő vállalkozás vezetője arra panaszkodott, hogy annyit kell utaznia ügyfelek után kajtatva, hogy gyakorlatilag repülőgépeken él.
A közmű-számítástechnika harmadik nagy hátrányára jó példa az SAP esete. A vállalatirányítási programok piacának legnagyobb szereplője, amely a rendszertelepítésekből és -frissítésekből él, "bepróbálkozott" az új módszerrel. Ügyfelei azonban agyonbombázzák kérdéseikkel és segítségkéréseikkel, ugyanis közmű-informatikát olyan cégek akarnak, amelyeknek rég nincsenek saját számítástechnikusaik, mert megspórolták a bérüket. Az SAP ezért végül is rengeteg időt és erőforrást kénytelen a támogatásukra fordítani. Nem véletlen, hogy a vállalat legfőbb versenytársa, az Oracle nem kíván foglalkozni a közműmodellel. Larry Ellison, a cég vezérigazgatója nyilatkozta a lapnak ezzel kapcsolatban: "Tíz éve vagyunk a vállalatirányítási rendszerek piacán és csak mostanában vált nyereségessé ez a tevékenységünk. Az utolsó dolog, amit látni akarok itt, az egy olyan divízió, amely nem hoz profitot és összelapítja az egész üzletág nyereségrátáját".
