Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarázat a törvény szövegét követi, majd esetenként javaslat, gyakorlati példa következik. Az első fejezet az általános rendelkezéseket tartalmazza: a törvény célját, hatályát valamint az értelmező rendelkezéseket. A második fejezetben a beszámolás és a könyvvezetés kerül terítékre, kivesézik a beszámolási kötelezettség, az üzleti év, a könyvvezetési kötelezettség fogalmát és a számviteli alapelvek mibenlétét. Az éves beszámolóról a harmadik fejezetben olvashatunk részletesen, míg a negyedikből az egyszerűsített éves beszámolóval ismerkedhetünk meg. Az ötödik fejezetben van szó az egyszerűsített beszámolóról, az összevont éves beszámolót pedig a hatodik fejezet tartalmazza.
A következő fejezetben a sajátos beszámolási kötelezettségekről esik szó. Ezen belül is az első az előtársasági időszakra vonatkozó beszámolás, majd a gazdasági társaságok átalakulása esetén irányadó szabályok kerülnek terítékre. A számviteli szolgáltatásokat a következő fejezet tárgyalja. A könyvvizsgálat célját, a könyvvizsgálati kötelezettséget valamint jelentést és záradékot a tizedik fejezet taglalja. A tizenegyedik a könyvvezetéssel és bizonylatolással foglalkozik. Ezen belül is a kettős könyvvitel, az egységes számlakeret, a számlarend, az egyszeres könyvvitel, a könyvviteli rendszerek változtatása, a könyvviteli zárlat, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem, a számviteli bizonylatok, a szigorú számlaadási kötelezettség és a bizonylatok megőrzése témákban tájékoztat a fejezet. A tizenkettedik fejezet részletesen szól a jogkövetkezményekről, míg a következő az Országos Számviteli Bizottságról. A tizennegyedik fejezet tartalmazza a zárórendelkezéseket és a hozzájuk fűzött magyarázatokat. Ezek után a második kötet végén találhatók a mellékletek, szám szerint hét darab: a mérleg, az eredménykimutatás, az egyszerűsített mérleg, az eredménylevezetés, az összevont mérleg és eredménykimutatás előírt tagolásáról valamint a cash flow-kimutatásról.
K. J.
