Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első előadás a Hazánk jogi integrációja az EU változó jogrendjébe címet viselte. Martonyi János egyetemi tanár, a leköszöno kormány külügyminisztere, az Európai Jogakadémia elnökségi tagja Magyarországot jogharmonizációs szempontból az egyik, vagy éppen a legfelkészültebb tagjelöltnek nevezve kifejtette, hogy hazánk összességében egyértelműen nyert e jogátvétellel. Ez a folyamat - tagjelölti mivoltunktól eltekintve is - a korszerűsítés, a felzárkózás, sot már a rendszerváltás egyik hajtóereje volt. Természetesen az ötvenéves fejlodés nyolc-tíz év alatt történő behozása nem történhet ellentmondásmentesen. Nincsenek „vízhatlan” megoldások, de a közös jog és alkotmányunk viszonyában is meg kell találnunk a nekünk és az EU-nak egyaránt megfelelő, a tökélyre kilátástalanul nem törő, rugalmas megoldásokat. Alkotmányunkat még az idén vagy legfeljebb a jövő év elején EU-klauzulával kell módosítani. Ehhez nem érdemes megvárni a nemrég elkezdődött EU Alkotmányozó Konvent munkájának befejeztét, mert az elhúzódhat, s így a bovítési folyamat is lelassulna. A konvent várhatóan megoldja az alapjogok beépítését az EU alkotmányába, és tisztáz számos hatásköri, valamint intézményi hierarchikus problémát.
Vastagh Pál MSZP-s parlamenti képviselő éppen a konventről - amelynek tagja - és alkotmányunkról beszélt. Kifejtette: közös jogi kultúrából formálódó elvek és értékek átvételéről van szó, s nem modellekéről. Újdonság lesz számunkra például az, hogy állami költségvetési támogatást kell adni az arra rászorultak jogérvényesítéséhez. Az elso érdemi ülésen, amely áprilisban zajlott le, már komoly vita folyt a hatáskörökről, de szinte teljes egyetértés bontakozott ki a közös kül- és biztonságpolitika, valamint igazságügy erősítéséről - szeptember 11. konklúziójaként. Vastagh Pál a széles körű hazai alkotmánymódosítás mellett tört lándzsát, egyebek között a regionalitás, a szociális érdekegyeztető rendszer, az EU-állampolgárságból fakadó következmények vagy az Alkotmánybíróság ügyében.
A magyar alkotmányosság és az európai integráció volt a témája Vörös Imre korábbi alkotmánybírónak, az MTA doktorának. Mint mondta, kell az EU-klauzula is: meg fog változni az állam célja, maga az államszerkezet, emellett az emberek jogállása is. Ugyanakkor Kiskunmajsán vajon hogyan, mi mindennek a figyelembevételével fognak bíráskodni? Az előadó egyre csak sorolta az alkotmányunkból, alkotmányozásunk jellegéből és Alkotmánybíróságunk konkrét döntéseibol fakadó, uniós csatlakozásunk okán sürgősen tisztázandó gondokat, megváltoztatandó elveket, paragrafusokat. A korábbiakhoz képest az a dönto különbség, hogy az EU-jog immár - néhány korláttól eltekintve - a tagállamok joga fölött áll.
A magyar bíróságok függetlensége ma létezik, ugyanakkor az integráció miatt a személyi feltételekben mennyiségi és minőségi változásra van szükség - szögezte le Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, az Európai Jogakadémia alelnöke. Új területeken, tényállásokban kell ítélkezni, mint a csőd- és felszámolás joga vagy a számítógépes csalás. A korábban idegen joggal nem találkozó bíróknak - akik közül csupán minden ötödik, míg a leendő bírók közül minden második beszél valamely idegen nyelvet - a belépésig ötnapos „EU-alaptanfolyamon” kell részt venniük. Angolul és franciául már most hozzáférhetnek a teljes EU-joganyaghoz, de a kultúránként eltérő jogszemlélet miatt is szükség van a fordításra. A néhány éve belépő, friss uniós tagok az Európai Bíróság mintegy 500-600 különösen fontos döntését ültették át anyanyelvükre - vélhetően nekünk szintén legalább ennyit kell magyarul is hozzáférhetové tenni. Egyébként az emberi jogok mind hangsúlyosabbá válnak, ami megmutatkozik többek között abban is, hogy álláshirdetésekben tilos csoportok diszkriminálása - például a német Bundeswehrnél a nők kizárása a fegyveres szolgálatból.
Szecskay András, az ország minden második ügyvédjét képviselő Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke azt boncolgatta, miként változott az ügyvédek jogi helyzete az unión belül a nem anyaországi praxis szempontjából. Egy 1998-as irányelv szerint a külföldi ügyvéd saját eredeti megnevezésével végezhet eseti jogi tevékenységet. Hazánkban az „ügyvéd” titulust majd akkor használhatja, ha letelepedett, diplomája elismerése megtörtént, vagy itteni hároméves gyakorlata van, illetve az ügyvédi kamara hozzájárulásával. A hazánkban praktizáló ügyvédek természetesen az EU-irányelvekkel való ütközések miatt fordulhatnak majd az Európai Bírósághoz is.
Czuczai Jeno ügyvéd, a brugge-i Európa Egyetem vendégprofesszora, az Európai Jogakadémia alelnöke jogharmonizációs lemaradásunkat erőteljesean feszegető, a mindenkori hivatalos kormányoptimizmussal szemben igen kritikus eloadást tartott. (Lásd vele készült interjúnkat.)
Sárközy Tamás, az MTA doktora, a Magyar Jogászegylet elnöke színes, könnyed, csevego-anekdotázó eloadásának összefoglalása szerfölött egyszerű: bár az EU ma már megállíthatatlan közjogi és infrastrukturális monstrum, mindennapi életünknek szabadnak kell maradnia. A jogban pedig csak azt kell átvennünk - foleg az elveket -, ami elengedhetetlenül szükséges, hiszen mondjuk a gazdasági nyilvánosság szabályozásában a csehek és a lengyelek - a magyartól jócskán különbözo - jogi megoldásait éppúgy elfogadta az unió, mint a miénket. Jogi elmaradásunk egy részét egyszeruen viszonylagos gazdasági elmaradottságunk magyarázza (egyebek mellett a szabványok átvételénél).
Verebélyi Imre, az MTA doktora, az Európai Közigazgatás-tudományi Társaság alelnöke nézetei szerint közigazgatásunk - amely a csatlakozás után is nemzeti hatáskörben marad - több szempontból is EU-érett. Igaz, rosszabbul állunk, ha az íratlan szabályok, elvárások, szokások átvételérol van szó. Közigazgatásunk végrehajtási képessége jó. Ugyanakkor a majdani merev végrehajtástól óvakodnunk kell; habár adott szituációkban még a közösségi alapító franciák közigazgatásának végrehajtási hajlandósága sem haladja meg a kétharmados értéket, nálunk pedig közismerten nagy hagyományai vannak a passzív rezisztenciának... Szervezési-végrehajtási vagy határőrizeti képességnövekedést várhatunk csatlakozásunk után. Szükség van jó adag diplomáciai ügyesség elsajátítására is: amit nemzeti érdekekre hivatkozással lehetetlen Brüsszelben elfogadtatni, azt az unió általános érdekeire - legalábbis az arra való hivatkozással - jó néhányszor fogadtatják el a portugálok vagy az írek.
Fazakas Szabolcs volt ipari miniszter lakonikus zárszavában azt hangsúlyozta, hogy igencsak érdemes komolyan vennünk az Európai Uniót, hiszen rajtunk is múlik sorsunkat befolyásoló ereje, stabilitása.
Példa a csatlakozás jogkövetkezményeire
A spanyol-francia határon olasz vállalkozó akart több millió pesetát engedély nélkül átvinni. Lelepleződött, és első fokon börtönbüntetésre ítélték. A másodfokon eljáró spanyol bíró azonban az Európai Bíróság állásfoglalását kérte, aminek következtében viszont - a tőke szabad áramlása jegyében - a katalán btk. idevágó paragrafusát hatályon kívül helyezték, a vádlott vállalkozót pedig felmentették.
Ú. V. L.
