Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
E területek fejlesztése érdekében bocsátotta ki a kormány a törvénnyel azonos szinten lévő jogszabályt, a 24/1998-as számú sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt a kormány a parlamentnek is benyújtotta megerősítésre, mely apróbb változtatásokkal el is fogadta.
A sürgősségi kormányrendelet jelenleg hatályos végrehajtási rendeletét 2001 nyarán már az új, kisebbségi kormány alkotta meg, ez a jogszabály a 728/2001. számú kormányrendelet. Ez a jogszabály hatályon kívül helyezte az előző végrehajtási rendeletet, mivel az abban foglalt szabályok lehetővé tették, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű területeken csak névlegesen bejegyzett vállalkozások – amelyek ott ténylegesen semmilyen tevékenységet nem végeztek – igénybe vegyék a kizárólag az adott területen tevékenykedők számára nyitott kedvezményeket. A jelenleg hatályos jogszabály a visszaélések megnehezítése érdekében több ponton is szigorított az addig igen liberális szabályokon.
Külön jogszabály, a 2182/2001. számú pénzügyminiszteri rendelet szabályozza a halmozottan hátrányos helyzetű területeken tevékenykedő élelmiszer-ipari vállalkozások tevékenységét.
E három jogszabályon kívül még azok a kormányrendeletek bírnak relevanciával, amelyekben az egyes halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülő területek földrajzi határainak a kijelölése történik meg. A sürgősségi kormányrendelet ugyanis a kormány feladat- és hatáskörébe utalja a halmozottan hátrányos helyzetű területek kijelölésének a jogát.
A halmozottan hátrányos helyzetű területté nyilvánítást tartalmazó kormányrendeletben határozzák meg a halmozottan hátrányos helyzetű terület kiterjedését és határait, valamint azokat a kedvezményeket, amelyeket az adott adminisztratív-területi egységen befektetők élveznek. Ugyancsak ezekben a rendeletekben határozzák meg azokat a konkrét tevékenységi köröket, amelyekbe történő befektetéssel lehet megszerezni az adó-, illetve más kedvezményeket.
A végrehajtási rendelet első számú melléklete tartalmazza azokat a tevékenységi területeket, amelyekből kiválasztják a halmozottan hátrányos helyzetű területté nyilvánításkor azon tevékenységeket, amelyekbe történő befektetés megalapozza a kedvezmények igénybevételének lehetőségét. A mellékletben a CAEN – a 656/1997. számú kormányrendelettel kihirdetett román TEÁOR – szerinti kódszámokkal vannak jelölve az egyes tevékenységi területek. A CAEN-nek ugyanaz a szerkezete mint a TEÁOR-nak, így nem nehéz benne eligazodni. A jogszabály szerint a következő tevékenységi területeken tevékenykedőknek járnak a kedvezmények:
A Mezőgazdaság
B Erdészet, fakitermelés, vadászat
C Haltenyésztés és halászat
D Bányaipar
E Feldolgozóipar
Kivételek:
1591 – Desztillált alkoholtartalmú italok gyártása
1592 – Fermentált etilalkohol gyártása
F Elektromos és termikus energia, gázok és víz
G Építkezések
H Kis- és nagykereskedelem, valamint gépjárművek, személyes és házi eszközök javítása és karbantartása
Kivételek:
– olyan termékek forgalmazása, amelyek nem a halmozottan hátrányos helyzetű területen végzett tevékenységek eredményei
I Hotelek és vendéglők
553 – Vendéglői tevékenység
554 – Kávéházak és bárok üzemeltetése
555 – Egyéb közétkeztetési tevékenység
J Szállítás és raktározás
Kivételek:
633 – Utazási ügynökségek
634 – Fuvarozás
– olyan tevékenységek, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű területen kívül valósulnak meg
M Ingatlanközvetítés, egyéb, vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, bérlet
Kivételek:
703 – Ingatlanközvetítés és -bérbeadás
71 – Személyes és gazdálkodási eszközök, valamint gépek és felszerelések kezelőszemélyzet nélküli bérbeadása
741 – Jogi, könyvelési és adótanácsadás, piac- és közvélemény-kutatás, üzleti tanácsadás
P Egészségügyi és szociális szolgáltatások
R Egyéb kollektív, szociális és személyes szolgáltatások
Kivételek:
91 – Egyéb közösségi szolgáltatások
92 – Rekreációs, kulturális és sportolási szolgáltatások
93 – Egyéb szolgáltatások
A halmozottan hátrányos helyzetű területté nyilvánítást tartalmazó kormányrendeleteknek az első számú melléklete tartalmazza azokat a tevékenységi területeket, amelyekbe történő befektetés az adott halmozottan hátrányos helyzetű területen lehetővé teszi a kedvezmények igénybevételét. Ezalól kivételek „Brad", „Zsil” völgye” és „Balánbánya” halmozottan hátrányos helyzetű területek, amelyeknél nincsenek meghatározva tevékenységi területek. Ezeken a területeken, amennyiben egyes gazdasági társaságok (a továbbiakban kereskedelmi társaságok) már befektetettek olyan tevékenységekbe, amelyek nem szerepelnek a végrehajtási rendelet 1. számú mellékletében, a már megszerzett kedvezményeiket a halmozottan hátrányos helyzetű terület státusának teljes időtartamára igénybe vehetik.
A halmozottan hátrányos helyzetű terület státus elnyerésének feltételei
A jogszabályok szerint a halmozottan hátrányos helyzetű terület státusra pályázhat az az adminisztratív-területi egység, amely eleget tesz a következő két feltétel valamelyikének:
a) a 18–62 éves korosztály tekintetében az átlagos statisztikai munkanélküliség aránya a háromszorosa az országos statisztikai munkanélküliség arányának, vagy
b) olyan izolált, kommunikációs lehetőségek nélküli terület, ahol az infrastruktúra gyengén fejlett (!)
Ezeket a területeket kormányrendelettel nyilvánítják halmozottan hátrányos helyzetű területté, s egyben meghatározzák azt az időtartamot, amely alatt igénybe lehet venni az adó- és egyéb kedvezményeket. Ez az idő egyedi mérlegelés tárgya, de nem lehet kevesebb három és nem lehet több tíz évnél. Amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű területté nyilvánítás feltételei az időtartam lejártakor még mindig fennállnak, az időtartam a kormány döntése lapján meghosszabbítható.
A kedvezmények igénybevételének feltételei
A kedvezmények igénybevételének feltételeit a sürgősségi kormányrendelet és végrehajtási rendelete tartalmazza. Eszerint azok a román jogi személyiségű, többségében magántulajdonban levő kereskedelmi társaságok, egyéni vállalkozók és családi vállalkozások vehetik igénybe, amelyeknek a székhelye a halmozottan hátrányos helyzetű területen van, és ott gazdasági tevékenységet fejtenek ki.
A kedvezmények igénybevételéhez a kereskedelmi társaságoknak egy befektetési igazolást kell beszerezniük a területileg illetékes regionális fejlesztési ügynökségnél.
A befektetési igazolás kibocsátásának feltétele, hogy a kibocsátását kérő vállalkozás olyan tevékenységi kört jelöljön meg, amely szerepel az adott területet halmozottan hátrányos helyzetű területté nyilvánító kormányrendelet vonatkozó mellékletében, és igazolja, hogy határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott legalább 10 munkavállalót, akik közül legalább 5 az adott kereskedelmi társaságnál történt alkalmazását megelőzően munkanélküli volt. Ezenkívül igazolnia kell, hogy új befektetést valósít meg. Az új befektetéseknek szerepelniük kell a vállalkozás könyvelésében. A befektetés eredményeképpen ott szereplő eszközök tekintetében a jogszabály visszautal az 1994. évi 54. számú, az amortizációról szóló törvényre. Eszerint ide tartozik minden épület, gép, berendezés, felszerelés, szállítóeszköz, a nem anyagi javak, ide értve a földterületeket is.
Amennyiben induló vállalkozásról van szó, vagy bár új befektetést szeretne megvalósítani egy vállalkozás, de még nem tesz eleget maradéktalanul valamely feltételnek, maximum három hónap időtartamra ideiglenes befektetési igazolást kérhet. Ebben vállalnia kell, hogy amennyiben nem teljesíti a fenti feltételeket az ideiglenes befektetési bizonyítvány érvényességének lejártáig, visszafizeti az igénybe vett támogatásokat. Amennyiben a három hónap alatt sikerül eleget tennie mindezen feltételnek, kérheti a végleges befektetési igazolás kibocsátását.
A regionális fejlesztési ügynökségnek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy megvizsgálja az ideiglenes vagy végleges befektetési igazolás kibocsátása iránti kérelmet, és döntsön az elutasításról vagy a kibocsátásról. Az ügynökség eljárása illetékmentes.
A befektetési igazolás (fénymásolata) szükséges az egyes kedvezmények igénybevételéhez.
Az igénybe vehető kedvezmények
A sürgősségi kormányrendelet 6. szakasza tartalmazza azokat az adó- és egyéb kedvezményeket, amelyek igénybe vehetőek az egyes területekre történő befektetéssel. Eszerint a következő kedvezmények léteznek:
a) vám- és ÁFA (a továbbiakban TVA)-mentesség azokra a gépekre, eszközökre, felszerelésekre, szállító-, illetve egyéb eszközökre nézve, amelyeket a halmozottan hátrányos helyzetű területen történő befektetés céljából importálnak Romániába;
b) TVA-mentesség azokra a Romániában gyártott gépekre, eszközökre, felszerelésekre, szállító-, illetve egyéb eszközökre nézve, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű területen történő befektetés céljából kerülnek a vállalkozás tulajdonába (mérlegébe);
c) vámmentesség a halmozottan hátrányos helyzetű területen folyó termeléshez szükséges, importált alapanyagok és alkatrészek tekintetében;
d) mentesség a társasági adó megfizetése alól arra az időtartamra, amíg fennáll a halmozottan hátrányos helyzetű terület e státusa;
e) költségmentesség a halmozottan hátrányos helyzetű területen történő befektetéshez szükséges földterületek mezőgazdasági termelésből történő kivonása vagy a terület más művelési ágba történő átsorolása során felmerülő díjak és illetékek tekintetében;
f) lehetőség a Speciális Fejlesztési Alapból történő támogatás elnyerésére olyan feladatok elvégzéséhez, melyeket az adott halmozottan hátrányos helyzetű területre nézve külön kormányrendelet állapít meg.
Az importált áruk tekintetében csak a befektetési igazolással rendelkező kereskedelmi társaságok vehetik igénybe a vám- és TVA-mentességet.
Az a) pontban említett kedvezmények igénybevételéhez a következő dokumentumok szükségesek:
– a befektetési igazolás vagy az ideiglenes befektetési igazolás;
– a kedvezményt igénybe venni kívánó vállalkozás részéről egy kérvény, amelyre a területileg illetékes regionális fejlesztési ügynökség rávezette a jóváhagyását;
– a kedvezményt igénybe venni kívánó vállalkozás képviseletére jogosult részéről egy nyilatkozat, hogy a kérvényben közölt adatok a valóságnak mindenben megfelelnek.
A c) pontban említett kedvezmények igénybevételéhez ugyanazok a dokumentumok szükségesek, mint amelyek az a) pontban említett kedvezményekhez, de ezeken kívül még csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyekből kitűnik a vállalkozás termelési kapacitása, a használt termelési folyamat leírása, valamint annak indokolása, hogy az egyes késztermékekhez miért van szükség az adott alapanyagra.
Az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozásokra külön jogszabály, a 2182/2001. számú pénzügyminiszteri rendelet (ld. fentebb) vonatkozik. E jogszabály 1. számú melléklete tételesen felsorolja, hogy az egyes alapanyagokból milyen késztermékek készíthetők. Amennyiben egyes vállalkozások egyéb, a rendeletben nem szereplő nyersanyagokat is fel kívánnak használni, vagy a mellékletben szereplő nyersanyagokból egyéb késztermékeket kívánnak felhasználni, mint az ott felsoroltak, az adott vállalkozásnak kérvényeznie kell a fenti jogszabály módosítását.
A d) pontban említett társasági adókedvezmény igénybevételéhez szintén szükséges a befektetési igazolás. Nem vehető igénybe adókedvezmény a vállalkozás eszközeinek értékesítése után, a tevékenység megszüntetése során keletkező profit esetében, a pénzügyi befektetések, valamint a vállalkozásnak a halmozottan hátrányos helyzetű területen kívül végzett tevékenysége után.
Az e) pontban említett kedvezmények igénybevételéhez a területileg illetékes ingatlan-nyilvántartási hivatal engedélye szükséges. Az engedélyhez szükséges a befektetési igazolás bemutatása.
Az igénybe vehető kedvezmények korlátai
Amennyiben egy vállalkozás igénybe vette a felsorolt kedvezményeket, kétszer annyi ideig köteles a tevékenységét folytatni, mint amennyi ideig a kedvezményekben részesült. Amennyiben tevékenységét megszünteti vagy székhelyét áthelyezi egy más területre, köteles visszafizetni a kapott kedvezményeket.
Amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű területen folyó termeléshez szükséges eszközöket más célra kívánja hasznosítani, köteles megfizetni a vámot, illetve a TVA-t, s csak ezt követően változtathatja meg az eszközök rendeltetését.
A vállalkozásoknak a könyvelésben nyilván kell tartaniuk az igénybe vett kedvezmények összegét, illetve hogy mely kedvezményeket vették igénybe. Az adatokat negyedévente kötelesek jelenteni a területileg illetékes regionális fejlesztési ügynökségnek.
A területileg illetékes regionális fejlesztési ügynökség vagy a fejlesztés- és prognózisminiszter küldötteinek joguk van tételesen ellenőrizni, hogy azok a gépek, eszközök, szállító járművek stb., melyek után a vállalkozás valamilyen kedvezményt vett igénybe, ténylegesen a vállalkozás tulajdonában vannak-e, és hogy arra a célra használják, amelyre tekintettel az adó- és egyéb kedvezményeket igénybe vették.
Balla Pál Dániel
1 1999. évi 20. törvény
2 525/1999. számú kormányrendelet
3 ez egy közös pénzügyminiszteri, fejlesztés- és prognózisminiszteri, valamint mezőgazdasági, élelmezési és erdőügyi miniszteri rendelet, amelynek ugyanaz a szövege, de az egyes minisztériumoknál más-más számon szerepelnek. A felsorolás sorrendjében: 2182/2001., 3267/2001., illetve 396/2001. Megjelent a 2001. évi 714. számú Monitorul Oficial-ban, november 9-én.
4 sorrendben: 991/1998., 992/1998. és 993/1998. számú kormányrendelet
5 létrehozta az 59/1997. számú sürgősségi kormányrendelet
6 ilyen például a 18/2000. számú (kormány)rendelet
