Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unióban hétfőn életbe lépett az a szabályozás, amelynek értelmében minden új személyautót és kisteherautót kötelezően nappali világítással kell felszerelni.
Az Európai Bizottság brüsszeli közlése szerint másfél év múlva ugyanez az előírás a nagyobb teherautókra és a buszokra is vonatkozik majd.
Olyan speciális lámpákról (DRL) van szó, amelyek alkalmasak a nappali világításra, és kevés energiát fogyasztanak.
Korábban sok vitát váltott ki a nappali világítás kötelezővé tételének terve, de győztek az ötlet támogatói - emlékeztet a Totalcar. A DRL kifejezetten takarékos, a tompított világításhoz képest harmad-negyedannyit fogyaszt, ami érthető is, hiszen nem kell bevilágítania az autó előtti útfelületet, csupán annyi a célja, hogy nappal is messziről láthatóvá tegye az autót.
A bizottság emlékeztetett arra, hogy azokban az országokban, ahol már kötelező a nappali világítás, nagyon kedvezőek a tapasztalatok. A nappali fényszóróhasználat révén csökkenthető a közúti balesetek száma, amire nagy szükség van, mert 2009-ben több mint 35 ezer ember vesztett életét autóbalesetben Európában, és tizennégyszer ennyien súlyos sérüléseket szenvedtek.
Az Európai Bizottság honlapján elérhető tanulmány szerint metaelemzések azt mutatják, hogy a kötelező DRL a nappali többszereplős gépjárműütközések számát 5-15 százalékkal csökkenti. A hatások nagyobbak a halálesetek terén, mint a sérülések terén, és nagyobbak a sérüléses baleseteknél, mint a csak anyagi kárral járó baleseteknél. Van némi ellenállás a nappali világítással szemben bizonyos ellentétes hatások miatt (gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok valamint ráfutásos ütközések esetén), de az ellentétes hatásokra nincs tudományos bizonyíték.
A DRL költségét főképp a pótlólagos üzemanyagigény és az ezzel összefüggő környezeti költségek jelentik az említett tanulmány alapján. A metaelemzések szerint kis járműveknél 1,6 százalékkal, nehézgépjárműveknél 0,7 százalékkal nő az üzemanyagfogyasztás.
A becsült haszon-költség arányszámok 1,2 és 7,7 közé esnek.
