Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legfrissebb felmérés szerint Írországban többségbe kerültek az EU irányítási reformját tartalmazó lisszaboni szerződés támogatói. A Sunday Independent/Quantum Research közvélemény-kutatása szerint a lakosság 55 százaléka megszavazná, 37 százaléka elutasítaná a szerződést, ha most kellene voksolni, a megkérdezettek 15 százaléka pedig még nem döntött. December óta 16 százalékkal nőtt a támogatók aránya, míg az ellenzőké 7-tel csökkent. A felmérést azt követően végezték, hogy az EU vezetői garanciákat adtak Írországnak arra, hogy a szerződés nem csorbítja a nemzetek jogát az adók meghatározására, illetve a semleges politika folytatására.
Szakértők szerint a hangulatváltozás hátterében alapvetően a gazdasági válság súlyosabbra fordulása van, ami sokkolóan hat az írekre. A Dell, a világ második legnagyobb számítógépgyártója, az ország második legnagyobb foglalkoztatója a múlt héten jelentette be, hogy elbocsát írországi üzeméből 1900 alkalmazottat, a cég ottani munkatársainak közel felét. Néhány nappal korábban kért csődvédelmet maga ellen az 250 éve alapított Waterford Wedgewood porcelángyártó. Az ír statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta decemberben 8,3 százalék volt, ami 0,5 százalékpontos emelkedés novemberhez képest.
Eközben az EU elnöki tisztségét ellátó Csehország arra a helyzetre is fel akar készülni, ha az írek - hasonlóan a 2008. júniusi népszavazáshoz - ismét elutasítanák a lisszaboni szerződést. A legfőbb problémát a biztosok száma jelenti. A jelenleg érvényben lévő - és az újabb leszavazás esetén továbbra is irányadó - nizzai szerződés úgy rendelkezik, hogy ha az unió tagországainak száma eléri a 27-et, akkor csökkenteni kell az Európai Bizottság (EB) létszámát. Ez azt jelentené, hogy nem adhat minden ország egy-egy biztost. A lisszaboni megállapodás lehetővé teszi az egy ország - egy biztos elv fenntartását, ha azt minden tagország kormánya elfogadja, és a dublini kormány elérte, hogy a reménybeli népszavazási támogatás elnyeréséért az EU vezetői megígérjék ennek a kis országok számára fontos elvnek a fenntartását. Ha azonban a nemek győznek, és érvényben marad a nizzai megállapodás, akkor az egyik lehetőség a biztosok számának csökkentésére, hogy az EU külügyekért felelős vezetőjét adó ország nem delegál biztost az EB-be. (A külügyek megbízottja nem tagja a testületnek.) Ez ma Spanyolországot fosztaná meg EU-biztosi posztjától.
További fejtörést okozhat a cseh elnökségnek, hogy nem csupán Írország esetleges folytatódó ellenállásával kell számolnia. Más tagországok sem ratifikálták a lisszaboni szerződést, köztük van például mindjárt Csehország is, amelynek elnöke, Václav Klaus ismert euroszkeptikus politikus és heves ellenzője a megállapodásnak.
