Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagy győzelemként könyvelte el Olaszország és személy szerint az akkori (és mostani) kormányfő 2002-ben, hogy Párma lett az egyik fontos uniós hivatal, az európai élelmiszer-biztonsági hatóság (EFSA) székhelye. Silvio Berlusconi egészen szokatlan eszközöket is bevetett a csatában - durván leszólta a riválisokat, arra célozgatott, hogy saját férfiúi vonzerejét is bedobta -, de miután Párma nyert, Róma már csak ráült a babérokra, kevéssé törődve a hatóság működésével. Pedig az EFSA hamar elkezdett kritikákat kapni - idézte fel a témát mostanában felkapó olasz sajtó -, elég a nem sokkal a hivatal felállása után kitört madárinfluenza-pánikra gondolni.
Mostanáig a hatóság több mint hétszáz ügyben nyilvánított hivatalosan véleményt, tudományos eredménye azonban sovány: eddig tíz kutatási jelentést adtak ki (egyiket sem fordították le angolra). Hoztak erősen vitatott döntéseket is, mint például a génmódosított kukorica ügyében (egy fajtáját olyan tanulmány alapján engedélyezték, melyet maga az előállításában érdekelt Monsanto készíttetett) - a kritikákra többnyire úgy reagálnak, hogy nincs elegendő eszközük saját kutatásokon alapuló véleményezéshez.
Sokszor teljesíthetetlen elvárásoknak kellene megfelelni - védekeznek Pármában. Brüsszelből például legutóbb olyan kérés érkezett - idézte a Corriere della Sera Giorgio Calabresit, az EFSA igazgatósági tagját -, hogy adjanak ki véleményt az adalék anyagokról. Ez kétezer anyag vizsgálatát jelentené, amire nincs elég pénzük; marad az a lehetőség - mondták mások is az EFSA-nál -, hogy már meglevő eredményeket összegezzenek.
Az EFSA tavalyi mérlege szerint a Brüsszeltől kapott pénz zöme a működésre megy el. A 61 millió eurós uniós keretből 51,6 millió eurót utaltak át, ebből 23,9 millió az alkalmazottak javadalmazását, illetve felvételét szolgálja (a 326 teljes állású alkalmazott alapbérére évi 14 milliót fordítanak). Az utazási és szálláskiadásokat is magukban foglaló működési költségek tétele 19 millió - ebből alig hatezer euróért vettek könyvet, miközben az igazgatótanács tizenkét ülésére 450 ezret költöttek. Infrastrukturális kiadások címén 8,6 millió eurót fizettek ki, ennek közel negyede ingatlanbérleti díj. Utóbbiak csökkenhetnek a közeljövőben, mert az EFSA saját székház építésére készül, de az is sokba fog kerülni az uniós adófizetőknek. A tervek szerint egy használaton kívüli rögbipálya területén építenének 22 ezer négyzetméteres irodaházat, amelynek végső tulajdonosa a pármai önkormányzat lenne, Brüsszel tőle lízingelné - mintegy 40 millió euróval terhelve meg a közös európai büdzsét.
