Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai kormányoknak komolyabban kellene venniük az internetbiztonságot, többet kellene költeniük arra, hogy megvédjék számítástechnikai hálózataikat a világháló bűnözővel szemben - figyelmeztetett Andrea Pirotti, az Európai Unió internetbiztonsági ügynökségének (ENISA) igazgatója. A mindössze 8 millió euró költségvetésű, 50 tisztviselőt foglalkozató szervezet szakértői úgy vélik, hogy az unió tagországai korántsem tesznek annyit a világháló, illetve az internetgazdaság biztonságáért, mint amennyit tehetnének. Pirotti szerint nem kellene megvárni, amíg egyfajta digitális "szeptember 11-ei" terrortámadás jóvátehetetlen károkat okoz. Az internet bűnözői ma már nem tréfás kedvű, komputerbolond diákok, hanem szervezett bűnözői csoportok, amelyek bankkártyaszámokra, pin-kódokra és jelszókra vadásznak, hogy hozzáférjenek a világhálón fizető magánemberek és vállalatok bankszámláihoz.
A figyelmeztetés apropóját az egy évvel ezelőtti észtországi "cyberháború" adta, amelynek során lefagyasztották az észt kormány összes weboldalát. Tallinn akkor az EU-tól és a NATO-tól kért segítséget, hogy életet leheljen rendszereibe és hogy kiépítse azok megfelelő védelmét a hasonló hackertámadásokkal szemben. Az észtek Oroszországot sejtették a háttérben, mivel tavaly májusban robbant ki a botrány a tallinni szovjet háborús emlékmű miatt. (Kiköltöztették a belvárosból a szovjet katonát ábrázoló szobrot, amit erősen sérelmezek az Észtországban élő orosz kisebbség tagjai.) Ezt a vádat nem sikerült bizonyítani, és azóta sem kerültek elő az akció elkövetői.
Az ENISA álláspontja szerint minden tagállamnak fel kellene állítania a maga digitális tűzoltóságát, szakszerűbben: Computer Emergency Response Teamjeit (CERT). Eddig 14 ország hozott létre ilyen csoportot és további 10 CERT-je áll fel a következő 18 hónapban. Emellett kötelezni kellene a bankokat, hogy jelentsenek minden, a rendszerük ellen irányuló támadást - ezt azért nem teszik szívesen a pénzintézetek, mert kétségeket ébreszt ügyfeleikben azzal kapcsolatban, hogy biztonságban van-e pénzük az adott bankban. Pirotti felhívja a figyelmet arra, hogy adatlopások kiindulópontjai lehetnek a népszerű internetes közösségi site-ok, köztük a MySpace és a Facebook. A felhasználóknak tudatában kell lenniük, hogy ezeken a portálokon rosszindulatú személyek is hozzáférhetnek a profiljukhoz.
