Az EP lényegében azokat az elemeket szavazta le, amelyek a legnagyobb ellenállást váltották ki a tagországokból. Az európai képviselők például megengednék a bor cukrozását, amit a bizottság tiltana. Ezt az eljárást Észak-, illetve Közép-Európában alkalmazzák a termelők olyan években, amikor a kevés napsütés miatt nem képződik elég cukor a szőlőszemekben. Ezzel egyidejűleg a parlament szerint fenn kellene tartani a tisztán szőlőlevet használó déli államok gazdálkodóinak termelési támogatását. Ugyanakkor elutasították a telepítési jogok liberalizálását, ami lehetővé tenné a jó minőségű borokat termelőknek, hogy 2014-ig bevonjanak a szőlőtermesztésbe olyan területeket, amelyeket korábban nem hasznosítottak erre a célra. Ez a rendelkezés az EB szándékai szerint utat nyitna a versenyképes gazdálkodók előtt termelésük növeléséhez.
A szavazás eredményei jól mutatják, hogy az EP-képviselők saját országuk bortermelői érdekeinek megfelelően alakították ki álláspontjukat. Ez előrevetíti, hogy a mezőgazdasági miniszterek tanácsának tagjai a parlamentéhez hasonló lépéseket javasolnak a borreformtervezet módosítására. Mariann Fischer Boel, a brüsszeli bizottság mezőgazdasági biztosa hajlandó ugyan belemenni abba, hogy a cukorhasználat tilalma kiessen a javaslatból, de ezzel vége is az engedményeknek: a reform többi kulcselemét meg akarja tartani. "Olyan változtatásokat kell végrehajtanunk, amelyek megérdemlik a reform nevet, amelyek segítségével elérhetjük az eredetileg magunk elé tűzött célokat" - hangsúlyozta a biztos.
A bortermelés támogatását azért kell átalakítani az unióban, mert jelenleg eladhatatlan készletek előállítására ösztönzi a termelőket, amelyek raktározása évente 500 millió eurójába kerül az adófizetőknek. A mostani tendenciák folytatódása esetén az évtized végére a teljes mennyiség 15 százaléka maradna a hordókban, ami elviselhetetlenné növelné a tárolási költségeket. Az EB ezért megszüntetné a termelés támogatását és 200 ezer hektárnyi borszőlőtőke kivágására ösztönözné a gazdálkodókat.
