Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Franciaország, Nagy-Britannia és Németország egyesült erővel meg akarja akadályozni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) döntéshozatalában az európai államok rovására növekedjen a feltörekvő országok - mindenekelőtt Kína, India és Brazília - szavazati ereje. Az uniós trió ellenzi, hogy a szervezet reformja nyomán a tagországok gazdaságuk nagyságának arányában kapjanak szavazati jogot, mivel ez megszüntetné vezető szerepüket az IMF igazgatóságában - tudta meg a Financial Times a Valutaalap tisztviselőitől. Japán szintén tart attól, hogy a változások nyomán háttérbe szorulna ázsiai versenytársaival szemben.
Nem könnyíti meg a három nagy EU-tagország helyzetét, hogy az Egyesült Államok, amelyet idegesít az európaiak alkuképtelensége, a négy leginkább súlya alatt kezelt IMF-tag - Dél-Korea, Mexikó, Törökország és Kína - szavazati erejének növelése mellé állt. Az első három ország régi szövetségese, Pekinget pedig azért karolta fel, mert így próbál valamit adni cserébe azért, hogy Kína felértékelje valutáját.
A szavazati arányok megváltoztatásához az IMF tagságának 85 százalékos támogatása kell, ám pillanatnyilag úgy tűnik, hogy ez nem jön össze a szervezet ügyvezető igazgatója, Rodrigo Rato mandátumának októberben esedékes lejártáig. Ezért kritikus lehet, ki lesz az utóda. Franciaország volt pénzügyminiszterét, Dominique Strauss-Kahnt akarja a szervezet vezetői székébe ültetni, s ehhez megszerezte Németország támogatását. Olaszország abban bízik, hogy az IMF történetében először olasz szakember nyerheti el a megtisztelő megbízást. Ugyanakkor a fejlődő országok évek óta tiltakoznak az ellen, hogy a továbbiakban is érvényesüljön az az íratlan szabály, amely szerint az IMF igazgatója mindig európai, míg a társszervezet Világbank elnöke mindig amerikai szakember.
