Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) büntetéssel fenyegette meg Németországot, Olaszországot, Ausztriát és Finnországot, mivel azok magasabb adókat szednek a külföldi vállalatoktól, illetve nyugdíjalapoktól, mint a hazaiaktól, és ezzel megsértik a diszkriminatív adóztatás tilalmának uniós alapelvét. Lengyelországnak azért kell szankciókra számítania, mert még mindig nem hárította át a villamosenergia-szolgáltatás fogyasztási adóját az áramtermelőkről az értékesítőkre. A tagországok közös adópolitikája szerint ugyanis a közterheket a fogyasztókkal kell megfizettetni, nem pedig a termelőkkel – ez ösztönözheti a felhasználókat a takarékosságra.
Németország és Ausztria az osztalékok differenciált adóztatásával érdemelte ki az Európai Bizottság figyelmeztetését. Németországban például a hazai osztalékokat kivételként kezelik az adóztatás során, míg az úgynevezett kifelé irányuló osztalékokból 5–25 százalékot visszatartanak.
A két ország már megkapta az utolsó figyelmeztetést a cégek egymásnak fizetett osztalékainak adóztatásával kapcsolatos szabályozása miatt, ezért két hónapjuk van, hogy megfelelő lépéseket tegyenek, különben bíróság elé kerül az ügy. Olaszország és Finnország esetében azt tartja elfogadhatatlannak az EB, hogy mérlegelik a külföldi nyugdíjalapok erőteljesebb adóztatását a hazaiakkal szemben. Ez a szabályszegésen túl negatívan hat a tőkebefektetésekre.
Az említett országokéhoz hasonló figyelmeztetésben részesült Svédország, egyrészt azért, mert eltérően kezeli a jelzáloghitel-törlesztéseket aszerint, hogy azok hazai vagy nem hazai jogalanyokat érintenek, másrészt azért, mert jogszabályai különbséget tesznek a hazai és a külföldi vagyonelemek eladása utáni haszon adóztatásában.
