Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság fehér könyvet fogadott el az európai kommunikációs politikáról – tájékoztatott az Európai Bizottság magyarországi képviselete. Margot Wallström, a bizottság alelnöke elmondta: a kommunikáció ügye elsősorban a demokráciával függ össze. Az embereknek joguk van tudni arról, hogy az EU milyen tevékenységet végez és mit képvisel. Joguk van továbbá teljes mértékben részt venni az európai projektben. Az Európáról folytatott kommunikáció nem csupán „brüsszeli ügy”: az uniós intézményeknek és tagállamoknak most közös erőfeszítést kell tenniük. Az Európai Unió politikai projektté fejlődött, azonban még nem találta meg az utat az emberek szívéhez és gondolataihoz. E kihívásra válaszol a bizottság fehér könyve, amely javaslatokat tesz az Európai Unió kommunikációs politikájának megalapozására.
A dokumentum előzménye a 2005 júliusában elfogadott, kommunikációról szóló bizottsági akcióterv, amelyben a bizottság saját kommunikációs tevékenységének megreformálására kezdeményez intézkedéseket, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz és válaszolni tudjon az őket foglalkoztató kérdésekre.
A könyv célja, hogy mozgósítsa az összes érintett szereplőt: a közösségi intézményeket és szerveket, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, a politikai pártokat és a civil társadalmat.
A fehér könyv az alábbi öt területen javasolja az együttes fellépést:
– az európai kérdésekre irányuló kommunikációs,
tevékenységek közös alapelveinek lefektetése,
– a polgárok bevonása,
– a média és az új technológia alkalmazása,
– a polgárok véleményének megismerése,
– összefogás a feladatok elvégzése során.
A média ugyanakkor zavartan reagált a Wallström-javaslatokra, különösen ami a bizottság és a média jövőbeli együttműködésére vonatkozik – írta az EUObserver. Az egyik ötlet, hogy a bizottság audiovizuális szolgáltatását, a Europe By Satellite-ot (EBS) „felfejlesztenék”, nagyobb stábot, költségvetést és szerkesztői függetlenséget kapna. A fehér könyv egyik korábbi változatában ez a szolgálat hírügynökségként szerepelt – ez az újságíró szakmai szervezetek megkönnyebbülésére a végleges változatból kimaradt, mert mint a Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) európai vezetője, Marc Gruber kifejtette: nem politikai intézmények feladata hírügynökségek létrehozása. Még azt is megkérdőjelezte, mennyire lehet majd független és objektív az EBS. Civil szervezetek is kifejezésre juttatták aggodalmukat, hogy nem csupán egy újabb uniós propagandakampányról van-e szó.
