Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem teljesít rosszabbul Magyarország a strukturális alapok felhasználását tekintve az Európai Unió „régi” tagországainál az uniós programozási időszak első két évében – hangsúlyozta sajtóközleményében az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hivatala. A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása második évének végéhez közeledve a források több mint négyötöde gazdára talált, több mint kétharmadát pedig támogatási szerződéssel már lekötötték az operatív programok irányító hatóságai.
Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetéséről – az úgynevezett pénzügyi perspektíváról – szóló tárgyalásokon gyakran szóba került az egyes tagországoknak megítélt és a ténylegesen felhasznált, elköltött fejlesztési források közötti összefüggés vizsgálata, az úgynevezett abszorpciós kapacitás. A „tizenötöknek” a jelenlegi programozási időszak első két évében (2000–2001) produkált teljesítményét és a magyar periódus eddig eltelt két évét (2004–2005) alapul véve megállapíthatjuk, hogy Magyarország nem teljesít rosszabbul, mint a régi tagállamok. Hazánk ebben az összehasonlításban a Brüsszel által folyósított előlegen kívüli időközi átutalások tekintetében az 5. helyen áll.
Míg a támogatások felhasználásában több évtizedes gyakorlattal rendelkező Nagy-Britannia azonos idő alatt az időközi átutalások teljes keretének 0,6 százalékát tudta csak lehívni, addig Magyarországon ez az arány 4,9 százalékos.
Az uniós összehasonlításban alacsony egy főre jutó GDP-vel rendelkező Portugália – mely a „régi” uniós országok közül a legmagasabb, a GDP 3,7 százalékát kitevő támogatásban részesült – kimagaslóan jól teljesít a támogatások felhasználásában. Az uniós átutalások tekintetében 2001 végéig a 2000-es EU-kötelezettségvállalási keretének 76,3 százalékát, a 2000–2001-es kétéves kötelezettségvállalási keretének pedig 38,8 százalékát teljesítette. Magyarország első két évében a 2004-es kötelezettségvállalási keretének 95 százalékát és az első kétéves uniós kötelezettségvállalási keretének 40 százalékát használta fel. Vagyis nincs valós kapcsolat az abszorpció és az ország fejlettsége – GDP szintje – között, hiszen éppen a legszegényebb tagállamok tudták a legsikeresebben felhasználni a számukra rendelkezésre álló forrásokat. A felhasználás mértékét sokkal inkább befolyásolja a megfelelő tervezés, a tagállami végrehajtási intézményrendszer hatékonysága, annak megfelelő szerkezete, a politikai elkötelezettség, valamint a motiváció.
Nálunk 2005 novemberére a Nemzeti Fejlesztési Terv 675 milliárd forintos költségvetéséből 542,5 milliárd forint (82 százalék) már gazdára talált, és aláírtak 440 milliárd forint értékű támogatási szerződést. A jóváhagyott több mint tizenegyezer projekt keretében az ország 1700 településén a pályázók saját forrásaival együtt 880 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg. Közel 38 ezer új munkahely jön létre és az NFT hozzájárul további 108 ezer munkahely megőrzéséhez. A kedvezményezetteknek kifizetett támogatás összege – az előlegekkel együtt – meghaladta a 100 milliárd forintot, a keret 15 százalékát, ami egész Kelet-Európában a legmagasabb érték. A már végrehajtott fejlesztésekhez kapcsolódó, az EU-val elszámolt költség túllépte a 45 milliárdot, a keret 7,1 százalékát. A régi tagállamok a jelenleg folyamatban lévő fejlesztési terveik hasonló szakaszában 4-5 százaléknál tartottak. A támogatás végső felhasználási határidejét meghatározó, híres-hírhedt „n+2” szabály szerint a tényleges teljesítmény alapján kifizetett támogatás értékének 2006 végéig kellene elérnie a nyolcszázalékos értéket. Ezt a határt a magyar NFT csaknem egy teljes esztendővel korábban átugorja majd.
A kohéziós alap keretében rendelkezésre álló 1,4 milliárd euró uniós támogatás mintegy felére már aláírták a kiviteli szerződéseket, a támogatás további 16 százalékára pedig folyamatban vannak a közbeszerzési eljárások. Az EU-források 20 százaléka már meg is érkezett az országba. Ebből a pénzből folyik 32 nagyberuházás, egy további projekt pedig végső jóváhagyás alatt áll.
A 23 környezetvédelmi fejlesztés eredményeként bővül, megújul tíz nagyváros – Budapest, Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg – szennyvíztisztító, illetve csatornarendszere, és több mint ezer településen megoldódik a szilárdhulladék-elhelyezés.
A kilenc közlekedési projekt keretében felújítottak, korszerűsítettek 500 kilométer utat és 500 kilométer vasútvonalat. Az M0-s útgyűrű keleti szakaszának kiépítésével a Budapest körüli gyűrű eléri az M3 autópályát, s a gödöllői átkötéssel tovább csökken a fővárost terhelő tranzitforgalom. A 2–6–56-os utak határtól határig nyúló felújításával korszerűsödik az országot a Duna mentén észak–déli irányban átszelő közlekedési folyosó. A 3-as és a 35-ös utak felújítása tovább javítja a Miskolc, Debrecen Nyíregyháza és Kassa közötti összeköttetést, míg a 42-es és 47-es utak korszerűsítése hozzájárul a magyar–román határ menti forgalom feltételeinek javításához. Gyorsabbá, biztonságosabbá válik a vasúti közlekedés Budapest és Hegyeshalom, Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lökösháza között és korszerűsödik a szlovén vasút és a Budapest–Szombathely vonal közötti összeköttetés.
Közben tovább dolgozunk a következő időszak fejlesztéseinek előkészítésén is. A kormány 18 milliárd forintot költ a strukturális és kohéziós alap nagy projektjei következő generációjának kidolgozására. A mérnökök hamarosan dolgozni kezdhetnek – többek között – az észak- és dél-alföldi régiók ivóvízrendszerének korszerűsítésén, megújulhat Dél-Buda, Békéscsaba, Makó, Nagykanizsa, Székesfehérvár szennyvízcsatorna-hálózata, útjára indul újabb 3 regionális hulladékelhelyezési program. Korszerűsítik a Budapest–Székesfehérvár, a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza közötti vasútvonalat, 11 budapesti elővárosi vasútvonalat, Miskolc, Szeged és Debrecen villamoshálózatát, tovább épül az országhatár irányában az M3-as, és mintegy 100-100 kilométeren újulhat meg a 4-es és a 8-as főút. A 2005-os költségvetés keretében előirányzott fejlesztési forrásokat az érintett tárcák teljes egészében felhasználják. (Az EU-előirányzatok kihasználtsága 1990–2004 között, programtól függően, általában 10–30 százalék körül mozgott.) Ezen belül a kormány teljes egészében továbbutalta a kedvezményezetteknek azt a 80 milliárd forintot, amelyet az Európai Unió a terv finanszírozásához Magyarországnak előlegként átutalt. A költségvetés minden problémája ellenére a fejlesztés üteme tovább gyorsul. A következő évi költségvetésben az EU által támogatott fejlesztésekre az idei összeg háromszorosa található.
