Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A TNS Opinion & Social közvélemény-kutatónak az Európai Bizottság számára készített legfrissebb Eurobarometer felmérése szerint az EU felnőtt lakosságának több mint egyharmada (34 százalék) állítja, hogy anyanyelvén kívül angolul is tud kommunikálni – ez 2 százalékpontos növekedést jelent 2001-hez képest. Magyarországon ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem beszél idegen nyelvet, és csak 29 százalékuk mondta, hogy legalább egy külföldi nyelvet már elsajátított. Az összesített eredmények arra is rámutatnak, hogy jelenleg az EU minden második állampolgára legalább egy idegen nyelven beszél.
Az EU lakosságának 13 százaléka angol anyanyelvű, így az EU teljes felnőtt lakosságának szinte fele (47 százalék) beszél angolul, s az egész unióban továbbra is növekvőben van az angol nyelv idegen nyelvként való használata. A legelterjedtebb nyelvek között van még a német (12 százalék beszéli idegen nyelvként és 18 százaléknak anyanyelve) és a francia (11, illetve 12 százalékkal).
Meglepő, hogy Magyarországon az angol „csak” a második legnépszerűbb beszélt nyelv (16 százalék), míg a német hajszálnyival megelőzi (17 százalék). Ami nagyon meglepő, hogy az orosz (2,4 százalék) és a francia (1,2 százalék) kivételével az összes többi nyelvet beszélő 1 százalék alatt marad, ami nagyon messze esik az európai átlagtól. További jellegzetesség, hogy mind az angol, mind a német nyelv esetén a fiatalok és a budapesti lakosok jóval magasabb arányban beszélik ezeket a nyelveket az országos átlagnál. Különösen az angol nyelvtudásban jellemző a fiatalok és a fővárosiak „túlsúlya”: Budapesten és a 29 évesnél fiatalabbak körében 40 százalék az angolt legalább alapszinten beszélők aránya. A németet valamivel kisebb arányban beszéli ugyanez a két csoport (Budapest: 27 százalék, 29 év alattiak: 33 százalék), ám vidéken és az idősebbek körében is többen beszélik a németet az angolnál, így szerezte meg az országos összesítésben az első helyet.
Az uniós adatokat az EU 15 tagállamában végzett 2001-es kutatás eredményeivel összehasonlítva 3 százalékponttal (47-ről 50 százalékra) nőtt azok száma, akik saját bevallásuk szerint anyanyelvükön kívül valamely más nyelven is legalább társalgási szinten beszélnek.
A tíz új tagállam felvételével sokkal változatosabbá vált az Európai Unió nyelvi térképe, és ezzel párhuzamosan a lengyel és az orosz is megjelent az unióban leggyakrabban használt nyelvek listáján. Az eredményekből ugyanakkor az is kiderül, hogy az unión belüli erősebb mobilitásnak, illetve az EU-n kívülről érkező bevándorlásnak a jelek szerint nincs érezhető hatása az általános nyelvhasználati adatokra. Itthon a válaszadók 15-15 százalékban nagyon jónak minősítették angol, illetve német nyelvtudásukat, míg egy jelentős hányaduk (angol: 43, német: 35 százalék) már csak jónak értékelte saját tudását a két nyelv tekintetében. A többi válaszadó – közel 50 százalék – alapszinten beszéli a két nyelvet, vagyis a nyelvtudás szintjében is elmaradunk valamelyest az európai átlagtól.
Országokra lebontva, 16 tagállamon belül az angol a legszélesebb körben beszélt nyelv, és az angolt említik leggyakrabban „első” idegen nyelvként is. Egyedül Szlovákiában nem jelölték meg az angolt a három leggyakrabban beszélt nyelv között. Az anyanyelv után a francia a legelterjedtebb nyelv az Egyesült Királyságban és Luxemburgban, a német pedig a Cseh Köztársaságban és Magyarországon.
