A büdzsévita csak az egyik érzékeny pontja a különös fontosságú féléves csúcsnak, a másikat, az EU-alkotmány sorsát illetően azonban a halogatást választották a vezetők, amikor tegnap határozatlan időre kitolták a franciák és a hollandok által már elutasított alaptörvény ratifikációjának határidejét.
A költségvetést illetően azonban meg kell tudni egyezni ahhoz, hogy az EU működőképes maradjon - ennek a fő gátja a mezőgazdasági támogatások, illetve a Nagy-Britanniának járó visszatérítés körüli vita. London a költségvetés megvétózását helyezte kilátásba arra az esetre, ha megfosztják a még Margaret Thatcher által 1984-ben kiharcolt visszatérítéstől, ami idén 5,1 milliárd eurót vesz el a 160, 3 milliárdos EU-büdzséből. (A britek ezt elvben azért kapják, mert nem agrárország lévén másoknál kevesebb mezőgazdasági támogatást vesznek igénybe.) London csak az egész agrártámogatási rendszer reformjának részeként hajlandó tárgyalni az ügyről - a közös agrárpolitika módosításáról viszont annak fő haszonélvezője, Franciaország nem akar hallani.
A svéd miniszterelnök, Goran Persson szerint jobb lenne egy évvel elhalasztani a büdzséről való megállapodást és azalatt végrehajtani az alapvető reformokat, amelyek során a mezőgazdaságnak juttatott forrásokat modernebb prioritásokhoz terelik át.
