Az Európai Unió hat nettó befizetője - köztük Németország, Franciaország és Nagy-Britannia - kilátásba helyezte az uniós költségvetési kiadások befagyasztását a jelenlegi szinten a nyolc, zömmel szegény keleti ország csatlakozása után is. A magyar külügyminiszter azonban a Financial Timesnak adott interjújában nagyvonalúságot kért a nettó befizető országoktól, mivel szerinte fennáll a veszélye, hogy az Európai Unió kiábrándítja a májusban csatlakozó kelet-európaiakat. A lap úgy véli, a befagyasztott kiadások nyomán erőteljesen csökkennének az új tagoknak jutó infrastrukturális és térségi fejlesztési pénzek.
Németország azonban kezdi elveszíteni türelmét a vég nélküli alkudozások miatt: az unió legnagyobb gazdasága, mely a 100 milliárd eurós uniós költségvetés 22 százalékát adja, az alkotmány elfogadása és a költségvetési tárgyalások közötti "párhuzamokra" figyelmeztetett. Kovács László kifejtette: attól tart, hogy Németország támogatókra lel, például Franciaország és Hollandia személyében.
Kovács azonban bízott benne, hogy a januárban kezdődött ír EU-elnökség idején kompromisszum születik az alkotmány ügyében, és ez javíthatja a pénzügyi tárgyalások légkörét. Mint mondta, Magyarországon sokan kiábrándítónak tartják a gazdasági fejlődés ütemét a rendszerváltás óta, ezért fontos, hogy akik hisznek a csatlakozás előnyeiben, ne csalódjanak, és ne mondják egy-két év múlva, hogy (a csatlakozás) katasztrófa volt.
