Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az országok közötti különbségek az utóbbi két évtized során valamelyest mérséklődtek, de még napjainkban is igen nagyok. A kilencvenes évtizedben, immár 13 ország versenyszférára vonatkozó, minden alkalmazásban állóra kiterjedő adatai alapján a fő tendencia a további lassú kiegyenlítődés volt, de előfordult azzal ellentétes változás is. Az évtized végén Dániához hasonló szint jellemezte Luxemburg órabéreit, felzárkózott hozzájuk Németország is. Továbbra is Portugáliában volt a legalacsonyabb az órabér, de már elérte az első három ország színvonalának 45 százalékát. Kissé javultak a relatív a görög órabérek is: az évtized végén ebben a körben elérték a dániai órabér 52 százalékát. A harmadik déli ország (Spanyolország) megfelelő mutatója 67 százalék volt. A többi 7 országban 72-85 százalék között alakult a dániaihoz viszonyított órabér.
A bérarányokról valószínűleg az órabérek alapján alkotható a legreálisabb kép. A nagyjából összehasonlítható adatok szerint a magyar bruttó havi átlagkeresetnek a legnagyobb keresetű országok bérei több mint háromszorosát, a középszintet képviselő országoké 2-3-szorosát, a szomszédos Ausztriáé csaknem 2,5-szeresét teszik ki, a legalacsonyabb átlagkeresetű Portugália 1998-as bérei az akkori magyar szintet kb. 30 százalékkal haladták meg.
A magyar lakosság jövedelmének szerkezete nagy vonalakban hasonlít a legtöbb uniós országéhoz. A foglalkoztatottság alacsonyabb szintjéből is következően a bérjövedelem aránya alacsonyabb, mint a legtöbb uniós országban. Ugyanakkor az egyéb jövedelmek (egyéni vállalkozói jövedelem és a társadalmi jövedelmek) hányada azokhoz az országokhoz hasonlít, amelyekben e jövedelmek szerepe nagyobb.
A lakosság fogyasztásában nagyjából a jövedelmekhez hasonló különbségek találhatók, bár ez az összefüggés - számos ok miatt - meglehetősen laza. Az EU 15 tagországának átlagához viszonyítva Luxemburgban az egy főre jutó tényleges fogyasztás 2000-ben 39 százalékkal, a sorrendben utána következő Ausztriában 11 százalékkal volt magasabb. Az országok túlnyomó része (természetszerűleg) az átlag körüli ±10 százalékos sávban volt található. Több mint 10 százalékkal maradt el az átlagtól Finnország (13 százalékkal), Spanyolország (19 százalék), Portugália (23 százalék) és Görögország (28 százalék) egy főre jutó fogyasztása.
Magyarország egy lakosra jutó fogyasztása a jelzett időpontban ennek az uniós átlagnak kb. a felét érte el, ami azt jelenti, hogy fogyasztásunk az osztrák színvonal 45 százaléka volt, a legalacsonyabb szintet képviselő Görögországénak pedig mintegy 70 százaléka.
