Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon egyelőre kiforratlan a jótékony aukciók működtethető modellje. Vannak persze jótékonysági árverések, ahol a beadók, a műtárgyak tulajdonosai, illetve maguk a művészek ellenszolgáltatás nélkül felajánlanak képzőművészeti alkotásokat, amelyeket elárvereznek és a bevételt egy meghatározott karitatív célra fordítják.
A műfaj rákfenéje azonban, hogy aki ilyen helyen vásárol, egyszerűen csak jól akar járni. Nyugodtan vehetne egy festményt bármelyik galériában, de tudja, hogy a magyar aukciós rendszerben a kikiáltási ár néha jócskán a becsérték alatt van. S ha nem jön el egy másik érdeklődő, aki felverné az árat, akkor szerencséje van, olcsón vásárolt. Azaz nem azért megy el a közönség a jótékonysági árverésre, mert támogatandónak tartja annak a célját. Ez ritka kivételtől eltekintve senkit sem érdekel.
Ilyen kivétel például a Bátor Tábor Alapítvány felkérésére a Kieselbach Galéria és a Deák Erika Galéria közreműködésével 2005 óta évente megrendezett kortárs művészeti aukció. Ez a rendezvény nagyságrendjében is különbözik az átlagos jótékony aukcióktól: míg azokon néhány millió forint a bevétel, a bátor táboros esteken több tízmillió és összességében több mint százmillió forinttal segítették már a beteg gyerekeket. Ezek az árverések azért sikerültek jól, mert itt a résztvevőket meggyőzték a jó üggyel kapcsolatban.
A pozitív példák sorába tartozik a Szalmaszál Alapítvány a Hajléktalanokért karácsony előtti árverése, amire az idén 13. alkalommal kerül majd sor december 18-án. Itt néhány művész, Haraszty István, ef Zámbó István tartja szívügyének a hajléktalanok megsegítését, ők terjesztik baráti, ismeretségi körükben, ahol sikk beadni egy-egy tételt - már 140-nél tart a katalógus.
Nem maradhat ki a sorból a művészek, művészeti intézmények önsegítése: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége már ötödik éve tart jótékonysági árverést a Várban, a Táncszínházban november 30-án. Az érdekvédő szervezetben társaiknak segítenek az ide beadó művészek. Annak érdekében, hogy ne legyen sértődés, egységár on indulnak a művek, azaz senki nem értékeli, árazza őket. A szentendrei Művészetmalom saját működési költségeinek előteremtésére, épületfelújításra, kertrendezésre fordítja az éves jótékony aukció néhány milliós bevételét, s ehhez a szentendrei művészek adnak műveket.
