A Renault Modusra már leadhatók itthon is az előrendelések, igaz, az első ügyfélautók csak a jövő év elején érkeznek meg az országba. A hazai bemutatón azonban már közel egy tucat modellt mutatott be az importőr. A marketingprezentáción elhangzott, hogy a Modust nem a Clio és a Twingo utódjának készült, hanem majd kiegészíti a Renault választékát. A franciák pedig a versenytársaknak az Opel Merivát, a Honda Jazzt, a Mitsubishi Coltot, és a Mercedes-A osztályt nevezték meg. Na, itt már kezdett gyanússá válni a dolog, hiszen ezen autók között a Meriva 3 millió feletti szintről indul, míg a Merci ára több mint 4 millió. A prezentáció végére kiderült, hogy itthon a 65 lovas 1.2-es változat ára alapfelszereltséggel 2,8 millió forint lesz, míg a legjobban felszerelt 80 lóerős 1,5 literes dízel több mint 5 millió forint.
E sokk után már vajmi keveset segített az autóval megtett a rövid tesztút. Pedig kiderült, hogy valójában az egyik legpraktikusabb kisautóval van dolgunk. Rengeteg tárolórekesz teszi boldoggá a hétköznapjainkat - igaz, a legtöbb feláras, és például a felülről az anyósülésbe rejtett lényegében használhatatlan, ugyanis lezárni nem lehet, ha belepakolunk, mivel üregkiképzés nincs, így csak nyitott állapotban használható, így meg alig van különbég aközött, mintha az ülésre raknánk a holmit. A biztonságról alapban vezető- és utasoldali, valamint oldallégzsák gondoskodik. Praktikus lehetne az 50 ezer forintért kérhető kétrészes hátsóajtó-nyitás, hiszen így, ha ránk állnak sem kell az egész fertályt kinyitni. Ezzel azonban az a problémám, hogy a konkurensektől eltérően itt nem az üvegrész nyílik fel, hanem a rendszámtáblás fém felületből nyertek ki egy viszonylag szűk nyílást, ami azért annyira nem kényelmes a pakolásnál.
Az ötcsillagos töréstesztet produkáló Modushoz egyébként számos olyan dolog rendelhető, ami csak a nagyok kiváltsága volt eddig: van dupla fényerejű kanyarkövető xenon-fényszóró és keréknyomás-ellenőrző rendszer, de egy praktikus kiegészítővel könnyen szállíthatunk biciklit is.
A középre helyezett kijelzővel könnyen meglehet barátkozni, és belül is minden ott van, ahol egy Renault-ban lenni szokott. Apropó hasonlóság. A belső mellett a külső is tükrözi a konszernjegyeket, elsőre egy kisebb Scenicnek néztem az autót. A vonalak tehát már jól ismertek a többi francia modellből, igaz, az oldalt hátrébb elhelyezett tükrök és az ide integrált irányjelzők adnak némi különlegességet a Modusnak. Az alapfelszereltség egyébként a maga módján igen gazdag - és furcsa -, van itt ABS és vészfékrásegítő, tényleg nagyon jól (kipróbáltam!!!) variálható TRIPTIC hátsó ülés, sebességfüggő szervo, központi zár, első elektromos ablakemelő, fedélzeti számítógép, a már említett sok légzsák, állítható kormány. Az általam vezetett 1.2-es 3,675 millió forintba kerülő változatban azonban nem volt még elektromos tükörállítás, és a klíma is csupán manuális volt.
Mindezek ellenére a 75 lovas motor jól vitte az autót, csak hát az apróságok, mint a már említett ár és a kézzel állítható tükör vették el a jó kedvemet. A váltó normálisan kapcsolható volt, és a futómű is megfelelőnek tűnt. Az pedig különösen teszett, hogy a kialakításnak köszönhetően jóval a forgalom felett ülünk, és még hátul is akkora volt a fejtér, hogy 185-190 centivel sem verjük be a fejünket.
Mindent összevetve az autóval egyetlen komoly gondom akadt csak, ez pedig az ára volt. Persze a Modus máshol sem olcsó, Németországban az alapváltozat 12200 euró, tehát csak szokni kell, hogy az A Merci mellett van egy újabb prémium - legalábbis árban - kisautó.
