BELPOLITIKA

Alakul az új kormány

A korábbiakhoz képest intenzívebben egyeztetnek a koalíciós pártok, és akár hétvégére elkészülhetnek a kormányprogrammal, de annak első változatát a hét második felére írásba foglalják. Annyi biztos, hogy a ciklus egészére vonatkozó stratégia meghatározó eleme lesz a kettős, azaz az ország külső és a hazai polgárok versenyképessége. Kőbe vésik azt is, hogy nem csökkenhetnek a reáljövedelmek, noha növekedési ütemük lassulhat. Gyurcsány Ferenc az MSZP hétvégi választmánya előtt felvázolta a következő hetek menetrendjét: a május 20-i kongresszus szavaz a kormányprogram fő irányairól, május 22-én indul a társadalmi konzultáció, és a dokumentumot végleges formájában május 30-án nyújtják be az Országgyűlésnek. Június 14-én alakulhat meg az új kormány, és a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette azt is: lesznek reformok. Összesen két és fél évet adott a kormányfő a közigazgatás és a közszolgáltatás reformjára, és úgy vélte: másfél év elegendő az államháztartás rendbetételére, ehhez számított egy éven belül pedig ki lehet alakítani a többé-kevésbé kockázatalapú egészségügyi ellátást. Gyurcsány egyébként szót ejtett egy független, az egészségügyet felügyelő hatóság felállításáról is. Konkrétumokat a kormányprogramról nem nagyon tudni, sem arról nem beszélnek a kabinet tagjai, ki milyen posztot tölt majd be az új kormányban. Gyurcsány Ferenc internetes naplójában minderről a következőket írja: "Csak egy kis megértést kérek. Most egy leköszönő kormány vezetője vagyok. Ebben a minőségemben nincs okom sokat beszélni. Felkérést még nem kaptam új kormány alakítására. Ha megkapom, akkor beszélek terveimről." A legfrissebb lapinformációk szerint a posztok leosztása a következő lesz: a Népszabadság szerint három tárcát kap a koalíciós partner, és az egyik bizonyára Kóka Jánosé lesz, hogy melyik, azt egyelőre nem tudni. Az egészségügyi miniszter viszont nem a párt szakpolitikusa, Molnár Lajos lesz. A liberálisok esetleg az összevont külügyi-külgazdasági vagy az igazságügyi tárcával számolhatnak. Hogy az összevonni tervezett kulturális-oktatási tárca Hiller Istváné lesz vagy Magyar Bálinté marad, nem tudni, mindenesetre ez az egyik legkényesebb pontja a koalíciós egyeztetéseknek. Gyurcsány az Orbán Viktorral folytatott tévévitában egyértelműsítette: a szocialista vezetésre van szüksége az oktatásügynek, mert ez garantálja a nyugalmat. Magyar Bálint a kampányidőszakban a kijelentést azzal magyarázta, a kormányfő azokat akarta megnyerni, akik nem feltétlenül hívei a változtatásoknak. Hétvégén azonban már egyértelműen amellett szállt síkra, hogy a nyugalomnál előbbre való a megkezdett reformok továbbvitele. Hiller István minderre képviselői megbízólevele átvételekor csak annyit mondott: "minden egyes terület, téma kijelölt előadója a hivatalban lévő miniszter. Ebből sem személyi, sem a kormány összetételére vonatkozó konzekvenciákat nem lehet levonni." Ami azonban biztos, hogy Gráf József marad az agrártárca élén, Kiss Péter megy a Miniszterelnöki Hivatal éléről, de nem el, hanem feljebb: fejlesztési miniszterként az uniós források felhasználását irányítja majd. A kancelláriát Szilvássy György veszi át, Lamperth Mónika és Juhász Ferenc marad, de tárcájuk feladatköre változik majd, egy egyelőre ismeretlen vezetővel létrejön a humánerőforrás-minisztérium a munkaügyi és az esélyegyenlőségi tárca összevonásával, és idekerül a szakképzés is az oktatási tárcától. Veres János posztját korábban atombiztosnak hitték, ám kiderült: Gyurcsány Ferenc felkérte pénzügyminiszternek Surányi Györgyöt, aki azonban nemet mondott. Azt viszont már rég tudni lehet, hogy Persányi Miklós megy, a zöldügyek a szocialisták agrárszakértőjeként ismert Orosz Sándor kezébe kerülhetnek. (Nszab. máj. 13., 2. old., máj. 15., 1., 2. old., MH máj. 13., 1-3. old., máj. 15., 1., 4. old., NSZ máj. 13., 1., 3. old., máj. 15., 1., 3. old., MN máj. 13., 1., 3. old., NG máj. 15., 2. old.)

Tárki: toronymagasan vezet az MSZP

Az összes megkérdezett 39 százaléka szavazna az MSZP-re, és 31 százaléka választaná a Fideszt, ha most vasárnap lennének a választások - derül ki a Tárki és a Századvég felméréséből. E szerint a biztos pártválasztók 50 százaléka voksolna a szocialistákra, és 40 százalékuk a nagyobb ellenzéki erőre. Az SZDSZ-nek a választások után is 5 százalékot meghaladó a támogatottsága, az MDF ezt egyetlen kategóriában sem mondhatja el magáról. A miniszterelnök-jelöltek közül Gyurcsány Ferenc rokonszenvindexe a legmagasabb, a tízes skálán 5,79-es eredményt ért el, Dávid Ibolyának 5,48, Kuncze Gábornak 5,09, Orbán Viktornak pedig 4,74 az átlagpontszáma. A Századvég-Tárki felméréséből kiderül az is, hogy a rendszerváltás óta stabilizálódtak a szavazótáborok, 1998-tól választásról-választásra csökken azok aránya, akik a szavazás napján döntik el, melyik pártra szavaznak. (Nszab. máj. 13., 4. old., MH máj. 13., 4. old., NSZ máj. 13., 1. old., MN máj. 13., 3. old.)

Júliustól 10-12 százalékos gázáremelés várható?

A világpiaci folyamatok nyomán már júliustól 10-12 százalékos gázárdrágulás várható, ám ha ezzel párhuzamosan a kormány az előrejelzéseknek megfelelően elkezdi lebontani a kompenzációs rendszert, a kisfogyasztók jelenlegi tarifája bő másfélszeresére emelkedhet - írja a Magyar Nemzet.

Gyurcsány és Kuncze is beszáll a koalíciós egyeztetésbe

Gyurcsány Ferenc és Kuncze Gábor csütörtökön kapcsolódik be aktívan a kormányprogram egyeztetésébe. Eddig a többnyire miniszterek által vezetett csapatok próbálták kidolgozni a kiigazító és reformintézkedések alapjait.