BELPOLITIKA

Nem lesz MDF-es alelnöke a parlamentnek

A Tisztelt Háznak két fideszes alelnöke lesz, MDF-es viszont nem. A rendszerváltás óta eltelt 16 év alatt még nem fordult elő, hogy egy frakció ne kapott volna a házvezetésben pozíciót. Az MDF frakcióvezetője szerdán este, a többnapos egyeztetés utolsó fordulója után elmondta: pártja nem írta alá a jelölésről szóló megállapodást. Herényi Károly ezt azzal magyarázta, hogy van egy 1998-as alkotmánybírósági határozat a bizottság- és a frakcióalakításról, és véleményük szerint a másik négy párt figyelmen kívül hagyta ezt az állásfoglalását a frakciók közötti egyenlőségről. (Az AB határozata nem ismeri el az erőfölényt, tehát azt, hogy ha egy frakciónak nagyobb a létszáma, akkor az erősorrend alapján több lehetőség illeti meg.) Az biztos, hogy az Országgyűlésnek öt alelnöke lesz, erről a pártok már korábban megállapodtak. A május 16-i alakuló ülésén a parlament Szili Katalin házelnök mellett Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ) választotta alelnöknek. Rajtuk kívül a KDNP Harrach Pétert, az MSZP Mandur Lászlót javasolta, a Népszabadság pedig úgy értesült, hogy a Fidesz Lezsák Sándort jelöli a még üres alelnöki székbe. (MTI, Nszab. 3. old.)

Október 1-jén lesznek az önkormányzati választások?

A lehető legrövidebb időn belül kiírja az őszi önkormányzati választásokat az államfő. Sólyom László ezt tegnap, az MTV Este című műsorában jelentette be. A Népszabadság értékelése szerint ez már elég támpont ahhoz, hogy megállapítható legyen: október elején tartják az egyfordulós választásokat. A törvény szerint ugyanis október előtt nem lehet megtartani az önkormányzati választásokat, ennek a hónapnak az első vasárnapja pedig 1-jére esik. Sólyom László szeretné a választásokkal járó bizonytalanságot a lehető legszűkebb időtartamra korlátozni. (Nszab. 1., 2., 5. old.)

Milliók a távozóknak

Több 10 millió forintot spórolt meg a kormányfő a távozó miniszterek 'továbbfoglalkoztatásával', nekik ugyanis nem jár a végkielégítés. Abból a legtöbbet, 7,5 millió forintot egyébként Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter kaphatja, míg a posztjukat kevesebb mint három évig betöltő tárcavezetőket a törvény szerint csak félévi illetményük 50 százaléka illeti meg, Rácz Jenő, Somogyi Ferenc, Bozóki András és Baráth Etele ezért csak 3,6 millió forintot vihet haza. Az a miniszter, aki az új kormányban államtitkári posztot tölt be, nem számíthat illetményre. A parlamenttől búcsúzó 113 képviselő fejenként átlagban 2,16 millió forinttal áll fel. A legtöbbet egyébként a Fejlesztési Kabinetben poszthoz jutó Magyar Bálint továbbfoglalkoztatásával spórolta meg a kabinet, a volt oktatási miniszternek ugyanis 7,5 milliós bánatpénzt kellett volna fizetni, ha 'utcára kerül'. Bakos Emil, az országgyűlés gazdasági igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy körülbelül 245 millió forintot kell kifizetni a végkielégítésekre. (MH 1., 5. old.)

Gazdasági körök Orbán ellen?

Orbán-párti és Orbán-ellenes gazdasági körök küzdelme áll a Magyar Nemzet Pokorni Zoltánt támadó írása mögött - vonja le a következtetést a Heti Válasz ma megjelenő számának cikke alapján a Népszabadság. A jobboldali napilapban Egei Antal név alatt közölt elemzés törtető liberálisként mutatta be Pokorni Zoltánt. A Heti Válasz szerint a valódi szerző kilétét fedő homály miatt 'makacsul tartja magát a vélekedés, hogy az írással fideszes gazdasági körök kívántak üzenni, méghozzá nem is Pokorninak, hanem Orbán Viktornak': 'ne hagyja, hogy olyan személy - Pokorni, Kósa Lajos vagy bárki más - szervezzen erőközpontot a Fideszben, aki veszélyeztetheti a pártelnök mögötti vállalkozók üzleti érdekeit'. A hetilap szerint 'legutóbb egy országos hírű bankárról vélték tudni, hogy az illető azzal kereste meg Kósa Lajost: nem takarékoskodna, ha a debreceni polgármester pénztárát kellene feltölteni annyi pénzzel, amennyivel ki lehetne billenteni székéből Orbán Viktort'. A Népszabadság megkereste a debreceni politikust, aki lapzártáig nem reagált a kérdésekre. (Nszab. 3. old.)