BELPOLITIKA

Nő a feszültség az egészségügyben

A következő három hónapra moratóriumot és a finanszírozási változtatások újragondolását kérik a fővárosi gyermekkórházak, melyek vezetőinek számításai szerint a tavalyinál 20-25 százalékkal kevesebb pénzt kapnak az új szabályok miatt. Év elején ugyan még egy olyan finanszírozási keretet szabtak meg a kórházaknak, mely azonos volt a tavalyival, a kormányzat azonban július elején úgy döntött, ezt 5 százalékkal januárig visszamenőleg csökkenti, miközben az intézmények helyzetét súlyosbítják az áfa- és az energiaár-emelések is. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országos biztosa tegnap bejelentette: állásfoglalást bocsát ki hamarosan a költségvetésük visszafogása miatt tiltakozó gyermekkórházak, a jövedelmük emelését követelő traumatológusok, és az egyre nehezebb helyzetbe kerülő onkológiai centrumokban gyógyítók mellett. A gyermekkórházak nem nagyon tehetnek mást, mint hogy a jövőben kevesebb gyermeket látnak el, az intézményvezetők pedig költségkímélő megoldásokat keresnek. Több helyen felfüggeszthetik bizonyos osztályok működését, és kórházakat is összevonnak. A Madarász utcai fül-orr-gégészet például októbertől a Heim Pál Gyermekkórházba olvad be, az onkológia pedig a Nagyvárad térre kerül. Badacsonyi Szabolcs, a Budapesti Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. vezetője attól tart, hogy a következő hónapokra számított pénzből bérre sem futja majd. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem Gyermekklinikájának igazgatója pedig úgy érvelt: Budapest száz kilométeres körzetének több intézményéből is a fővárosba küldik a betegeket, ezért a fővárosban nem lenne szabad pénzt elvonni, mert innen már nem lehet továbbküldeni senkit. Molnár Lajos egészségügyi miniszter tegnap leszögezte: nincs pénz, de a mai kórházi rendszerben nincs is értelme többet költeni a jelenlegi kórházi gyermekellátásra. A miniszter elismerte, hogy nehéz a helyzet, de hangsúlyozta: sok a gyermekkórház, miközben egyre rosszabb az ágyak kihasználtsága. A Magyar Hírlap arról ír, hogy ha egy kórház vezetői úgy érzik, a betegellátás biztonságát veszélyezteti a 95 százalékos teljesítménykorlát, egy háromfős bizottságtól kérhetnek ideiglenes felmentést. Ritoók Emese, az ÁNTSZ sajtószóvivője a lapnak elmondta, hogy eddig hat kórház 21 osztályáról döntött a testület, azt azonban nem árulta el, ebből hány volt pozitív. Az újság úgy tudja, legalább 14 kórház kért eddig felmentést, a kórházszövetség adatai szerint pedig az intézmények harmada tervez a bizottsághoz fordulni. A szaktárca vezetője egy körlevelet küldött a kórházaknak, melyben azt tanácsolja: a sürgősségi, akut ellátásnak adjanak prioritást, és a halasztható beavatkozásokra hozzanak létre előjegyzési listát. Csiba Gábor, miskolci főigazgató a Hírlapnak azt mondta: körlevél nélkül is kialakították volna a várólistákat. Véleménye szerint a tervezhető műtéteknél legalább harmadával nőhet a várakozási idő, a halasztható műtéteknél pedig akár egy évet is várhatnak majd a betegek.(Nszab, 1., 2. old., MH 5. old.)

Országot jár Gyurcsány és Orbán

Tegnap beindult a miniszterelnöki korteskonvoj: Gyurcsány Ferenc Tatabányán, Tatán, Bicskén és Érden járt. Tatabányán alig kétszázan gyűltek össze meghallgatni a kormányfőt, közöttük kéttucatnyi fütyülő, pfújoló is volt, akik a gázáremelésre és ígéretei be nem tartására emlékezették a szónokot. Tatán kedvezőbb volt a fogadtatás, a kormányfő az országépítésről, a közös felelősségről beszélt meg arról, hogy időnként érdemes spórolni. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is megkezdte országjáró kampánykörútját: ma Gyálon a környék polgármester-jelöltjeivel találkozik, majd Kecskemétre, illetve Kiskunmajsára megy. A Fidesz választási plakátjain az SZDSZ és az MSZP választási ígéreteivel szembesíti a választókat. (Nszab. 2. old., MH 1., 4. old., NSZ 3. old.)

Elfogyott az állami szakértelem?

Az érintett szektorok teljes megdöbbenésére a kormány szakértői bizottságok felállításáról döntött, amelyek tüzetesen megvizsgálják a következő hetekben az energiapiacon az árszabályozás, a fogyasztóvédelem helyzetét, a bankoknál az árképzést, a kiskereskedelmi láncoknál pedig a beszállítók helyzetét. A bizottságok tagjai a kormányzattól független szakértők lesznek, akiknek a kormányzati magatartást illetően 8-10 hét alatt kell javaslatokat tenniük, és semmilyen díjazásban nem részesülnek. A vizsgálóbizottságok szabad kezet kapnak, javaslataik teljes mértékben a tagok szakmai meggyőződésén múlnak - mondta Danks Emese kormányszóvivő. Hozzátette: a kormányzati felbuzdulásnak nincs különösebb aktualitása, a kormány célja, hogy mindent megtegyen azon problémák megoldásáért, amelyek az embereket fogyasztóként, beszállítóként vagy a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekként érintik. Megfigyelők szerint a döntés azért érdekes, mert az ilyen vizsgálatok lefolytatására megvannak az intézmények: a GVH, a PSZÁF vagy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. (NG 1., 2. old., NSZ 3. old., MH 10. old.)

Együtt az Államreform Bizottság

Elfogadták Gyurcsány Ferenc felkérését, és igent mondtak a megbízásra az Államreform Bizottság tagjai, így teljes a kormány egyik legfontosabb döntés-előkészítő szerve - írja a Népszabadság. A testületet a miniszterelnök vezeti, Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter az alelnök, vagyis a második ember. A grémium tagja a többi közt Kiss Péter munkaügyi miniszter, Szilvásy György kancelláriaminiszter, Veres János pénzügyminiszter, Petrétei József igazságügyi miniszter, valamint Horn Gábor koalíciós ügyekért felelős államtitkár. A civil tagok közül rangidős Sárközy Tamás professzor, akinek mérvadóak az elképzelései az államrendszer átalakításáról, és a fő reformirányokat jelzi: Botka László szegedi polgármester az önkormányzati szféra, Mázsa Péter, az Orbán-kormány oktatási minisztériumának és a Medgyessy-kormány gazdasági kabinetjének tanácsadója, valamint Vértes András, a GKI elnöke a gazdasági háttér, Nagy János a Magyar Rektori Konferencia egyetemi tagozatának elnöke a felsőoktatás, Repa Imre, a kaposvári egyetem intézetvezetője az egészségügy reprezentánsaként tagja a grémiumnak. Draskovics azt mondta: a konvergenciaprogramban foglaltakat tekintik irányadónak, az abban vázolt reformlépéseket kell a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megvalósítani. A testület javaslatokat dolgoz ki az egészségügy, az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítására. (Nszab. 1., 2. old.)