Lesz-e kampánycsend a Kossuth téren?
Lemondásra szólította fel tegnap több közéleti személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc kormányfőt. Az erről szóló nyílt levél a Magyar Nemzetben jelent meg. Minderre Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese úgy reagált: nem Mádl Ferenc mondja meg, hogy az MSZP mit cselekedjen. Orbán Viktor az Indexnek azt nyilatkozta: a kormány jogi alapjait nem kérdőjelezi meg, a kormány legális, de illegitim. Szili Katalin házelnök Móron azt mondta, ami a múlt hétfőn történt, a politikai elit halmazati büntetése azért, mert elmulasztott megtenni olyan lépéseket, melyek kellenek ahhoz, hogy a nemzetet összetartsák. Lehet négyévenként kampányról kampányra mindig népszerűbb dolgokat mondani, de amikor ott a feladat, azt meg kell csinálni. Reformot is csak kizárólag társadalmi támogatottsággal lehet csinálni. Kóka János gazdasági miniszter a reformok tekintetében a politikai frontokat úgy jellemezte: az egyik tábor lerakja az utcaköveket, a másik felszedi azokat. Ami a Kossuth teret illeti: tegnap reggel már csak 50 tüntető volt a Parlament előtt, és csak tíz rendőr állt sorfalat. Egy férfi megpróbált Gyurcsány Ferenc mellett szót emelni, de nem engedték mikrofonhoz, hanem elvezették, mire az munkanélkülieknek nevezte a demonstrálókat. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 bejelentette, hogy kampánycsend idejére kulturális rendezvénnyé minősítik át a Kossuth téri tüntetést. Ígéretük szerint zenekarok és színészek lépnek csak fel, és Hyde Park-szerű spontán felszólalások nem lesznek. A szervezők szerint bármilyen erőszak olaj lenne a tűzre, és ők lennének az elsők, akik ellenállásra buzdítanák a népet, ha fel akarnák oszlatni a demonstrációt. Hiller István, az MSZP elnöke ezt követően a parlamenti pártokhoz fordult a kampánycsend maradéktalan betartása érdekében. Kupper András, a Fidesz fővárosi elnöke közölte: kormányzati provokációt gyanítanak az MTV ostroma mögött. Szerinte vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, az MTV székház ostromakor mintegy kétszáz rendőrt hívtak be a BRFK Mosonyi utcai épületébe. Mozgósították a BRFK teljes Akció Osztályát, az úgynevezett Jonatán kommandót, illetve környező városokból is behívták a kommandós és akciócsoportokat. 'Teljes menetfelszerelésben high-tech technikával felszerelten fél egytől reggel hétig ücsörögve várták a bevetési parancsot, majd ezt követően hazaküldték őket' - mondta a politikus. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője ugyanmakkor közölte: parancs tiltja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bevetési egységhez, a Jonatán kommandóhoz hasonló, fegyveres bűnözök elfogására és nem tömegoszlatásra kiképzett és felfegyverzett alakulatok eltérő rendeltetésű bevetését. A 12 fős Jonatán kommandó az ostrom idején valóban a fővárosban volt, de 'épp le volt kötve', egy szabolcsi ügyben voltak bevetésen - mondta a szóvivő. Az igazságügyi tárca visszautasította, hogy fideszes képviselők rendőröket vádoljanak, Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő pedig Egerben azt mondta: nem épelméjű az, aki szerint a televízió felgyújtása mögött a kormány áll. (Az MTV egyébként a már folyó büntetőeljárás mellet polgári pert is indít a székházostromkor rombolók és fosztogatók ellen.) Péterfalvi Attila ombudsman közleményben ítélte el, hogy az elmúlt napokban egy árpádsávos zászló alatt ötven zsidónak vélt politikus nevét sorolták fel a tüntetők. A BRFK tegnap a lakosság segítségét kérte Budaházy György elfogásához. Budaházy részt vett a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megrongálásában a tévéostrom napján, azt követően pedig többször is felszólalt a Kossuth téren. A bíróságok tegnap délutánig 172, a zavargásokkal kapcsolatos indítvány sorsáról döntöttek: 145 esetben hagyták jóvá a nyomozó hatóság előzetes letartóztatásra vonatkozó kérelmet, hat esetben házi őrizetet rendeltek el. Sólyom László, tegnap lemondta kanadai útját, hogy miért, az nem derült ki. Ugyanakkor a Köztársasági Elnöki Hivatal válaszolt a Kossuth tériek petíciójában felvetettekre, miszerint az alkotmányozó nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány intézményét a hatályos alkotmány nem ismeri, ilyen gyűlés a rendszerváltás óta fennálló alkotmányos berendezkedéssel összeegyeztethetetlen lenne. Emlékezetes, az Új Magyarország Egyesület hétfőn adta át petícióját az államfőnek és Szili Katalin házelnöknek és 48 órát adott arra, hogy a közjogi méltóságok nyilatkozzanak az alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásáról és az ideiglenes kormány felállításáról. Akkor azt helyezték kilátásba: ha a közjogi méltóságok elutasítják követelésüket, akkor a tüntetések eszkalálódhatnak. A Magyar Hírlap egyébként - az SZDSZ nevének kihúzásával - kivitte a 16 évvel ezelőtt, a taxisblokád idején született felhívást a Kossuth téri tüntetőkhöz, ahol két tucat emberből tizenheten készségesen aláírták az íveket, és mindössze ketten ismerték fel, hogy milyen szöveget olvasnak. Közben több Kossuth téri árus ellen is szabálysértési feljelentést tett a Fővárosi Közterület-felügyelet, mert nem kértek engedélyt az illetékes önkormányzattól, az V. kerületi jegyző pedig azt mondta, hogy akár 3 millió forintos zajbírságot is kivethetnek a tüntetés szervezőire. (Nszab, 1-4. old., MH 1., 4., 5. old., NSZ 1., 8. old.)
Szerző(k):
Napi Online Gazdaság
