Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb kartellügyben nyert pert első fokon, a Fővárosi Bíróság ugyanis október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a versenyhatóság döntésének megsemmisítését kérték. Az ügyben érintett 14 vállalkozást még 2005 szeptemberében marasztalta el a GVH kartellezésért, és emiatt összesen 1,313 milliárd forint bírságot kellett fizetniük.
A hivatal szerint 2001 és 2002 folyamán az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÚKIG) által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon részt vevő vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek arról állapodtak meg, hogy az adott pályázatot melyikük szerzi meg, illetve esetenként a nyertesek alvállalkozóként bevonják egymást a munkálatokba. A 14 eljárás alá vont vállalkozás az ÚKIG által a 47-es főút debreceni bevezető szakaszának harmadik üteme, a Bojt-Hencida közötti összekötő út, a 47-es főút Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakasza négynyomúsításának első üteme, a 4-es főút törökszentmiklósi szakasza, a 61-es számú főút Kaposvárt északról elkerülő útjának második szakasza és a 3-as főút Garadnát elkerülő szakasza építésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban tanúsított gazdasági verseny korlátozására alkalmas magatartást. A GVH gyakorlatának megfelelően a bírság kiszámításának alapja a vállalkozások által fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az ÚKIG által 2001-2002-ben kiírt pályázatokból elért összes bevétel volt. A jogsértéssel érintett pályázatok értéke csaknem 13,7 milliárd forintot tett ki.
Az eljárás alá vont vállalkozások - a Vegyépszer kivételével - a versenyhivatal rendelkezésére álló személyes feljegyzések és nyilatkozatok alapján feltárt tényállás szerint 2001-ben megállapodtak abban, hogy ki nyeri a közbeszerzési eljárásokat, valamint hogyan osztják meg a bevételt a munkákban fő- vagy alvállalkozóként részt vevő vállalkozások között.
Az ilyen típusú kartell az unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását és árfelhajtó hatású. A GVH a bírság kiszabása során tekintettel volt arra, hogy a jogsértés érintette a közpénzek felhasználását, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.
