Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folyamatosan közelednek a nyugat- és kelet-európai fizetések, az utóbbiak lendülete miatt – derül ki a Hewitt Associates legújabb, idén tizedik alkalommal készített bérfelméréséből. A felmérés keretében 15 európai országban több mint ezer magán- és állami vállalatot kérdeztek meg. Eszerint 2006-ban a fizetések a kérdéses országokban átlagosan négy százalékkal emelkednek, akárcsak 2004-ben és 2005-ben. Ezen belül azonban a kelet-európai munkavállalók bére átlagosan 5,5 százalékkal nő, míg a nyugati országokban dolgozóké csak 3,5 százalékkal.
Csupán néhány, a felmérésben részt vevő régi EU-tagállamban – Írországban, Olaszországban és Spanyolországban – várható akkora mértékű növekedés, mint Kelet-Európában, ahol Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában is magasabb lesz a bérnövekedés az európai átlagnál. Svájcban viszont várhatóan kevesebb mint 3 százalék lesz minden szervezeti szinten, de Németországban és Hollandiában is alacsony mértékű növekedésre számíthatnak a középvezetők és irodai dolgozók.
A bérnövekedés mértéke szinte minden országban az infláció és a gazdasági növekedés függvénye. Így a legtöbb nyugat-európai ország bérdinamikáját az alacsony infláció és GDP-növekedés alacsonyan tartja – véli Neil Berrisford, a Hewitt Associates elemzési üzletágának vezetője. A felmérésből az is kiderül, hogy 2006-ban a képzettségi szint gyakorlatilag nem befolyásolja a bérnövekedés mértékét: a felső vezetők bére hasonló mértékben gyarapodik, mint a támogató munkatársaké. Például az Egyesült Királyságban mind a felső, mind a középvezetők 3,9, míg az irodai dolgozók 3,7 százalékos növekedésre számíthatnak.
A teljesítményalapú bérezéstől függetlenül a munkáltatók a bértömeget idén 3 százalék körüli mértékben szándékoznak emelni. Ez pedig magasabb, mint a 2005-ös tervek voltak, és azt mutatja, hogy a cégek fokozatosan növekvő teljesítményalapú ösztönzéssel próbálják jutalmazni és megtartani a tehetséges munkaerőt – vélik a Hewitt elemzői. Tavaly Európa-szerte a középvezetők mintegy háromnegyede kapott teljesítményarányosan megállapított béremelést.
A cégek vezetői egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy az alapfizetést egyéni teljesítmény alapján kell emelni – ez a teljesítménykultúra előretörését jelzi. Általánosságban elmondható, hogy bár a bérek emelkedése meglehetősen kicsi, a javadalmazás egyéb elemei egyre fontosabbá válnak a munkáltatók stratégiájában, hogy megszerezzék és megtartsák a tehetséges munkaerőt. A munkáltatóknak ehhez egyedi és egyszersmind versenyképes juttatási rendszert kell kidolgozniuk. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, túl kell lépniük a tisztán pénzbeni javadalmazáson. Ehhez alapvetően az szükséges, hogy a képzés, a karrierfejlesztés és az elismerés által kialakuljon egy olyan kötelék a munkavállaló és a cég között amely túlmutat a „csak a fizetésemért dolgozom” moralitáson – mondta Jamil Husain, a Hewitt Associates nagy-britanniai üzletágvezetője. Emiatt a kommunikáció kiemelt szerepet játszik egy szervezet sikeressége szempontjából. A munkavállalóknak meg kell érteniük, hogy a szélesebb értelemben vett gazdasági környezet, valamint a saját teljesítményük és a szervezetüké egyaránt befolyásolja a javadalmazásukat.
