Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Világszerte egyre népszerűbbek az iszlám kötvények, és immár nem csak a mohamedán befektetők körében – írja a Dow Jones. Első ránézésre a sukuk nem a legvonzóbb befektetési forma, hisz az iszlám törvénye, a saria etikus és igazságos üzletelést ír elő, valamint tiltja a kamatszedést és a spekulációt – márpedig e két utóbbi elég erősen kapcsolódik a kötvényekhez. A mohamedán világban azonban az utóbbi időben nekilóduló beruházások során egyre nagyobb igény mutatkozott külső finanszírozása – ráadásul olyanra, ami megfelel a szigorú vallási törvényeknek.
A sukuk ezt a feladatot tökéletesen be tudja tölteni, sőt akár egy európai befektető számára is vonzó invesztíció lehet. Az iszlám kötvény „működési elve” hasonló a nyugati világban eszközfedezet mellett kibocsátott kötvényéhez, ám azzal ellentétben nem fix éves kamatot fizet, hanem a papír tulajdonosát a futamidő alatt jogosulttá teszi az eszköz bérbeadásából, működtetéséből vagy eladásából származó haszon meghatározott részére. A kötvény által fedezett eszköz bevételei így könnyen a nyugati befektető számára is jól értelmezhető éves hozammá alakíthatók – úgy, hogy közben megfelelnek az iszlám törvényeknek is.
A legegyszerűbben infrastrukturális és ingatlanberuházásoknál használható a sukuk, ott ugyanis elég jól körülhatárolhatók azok az eszközök, amelyek a bevételeket termelik. Egy képzeletbeli példán szemléltetve könnyen megérthető a rendszer működése: tegyük fel, hogy egy petrolkémiai társaságnak szüksége van 350 millió dollárra, aminek fedezeteként rendelkezésére áll egy üzem. Ezt az üzemet a petrolkémiai cég eladja egy külön erre a célra létrehozott projekttársaságnak, amely ezt fedezetként felajánlva külső befektetőktől felvesz 350 millió dollár kölcsönt. A petrolkémiai vállalat megkapja a pénzt és visszabérli a gyárat a projektcégtől, amely ezt a bérleti díjat fizeti ki „kamatként” a tőkéseknek. (A megoldás akkor is megfelelt volna az iszlám törvényeinek, ha a befektetők nem bérleti díjakat kapnak, hanem részesednek a gyár által termelt nyereségből.)
A sukuk nyugaton is egyre népszerűbb, a petrodollárok jelentős része ugyanis csak így csalogatható ki a nemzetközi tőkepiacra, illetve sok Öböl menti beruházó csak ezekkel a kötvényekkel juthat hozzá a vallás által is elfogadott forrásokhoz. A londoni Islamic Finance Information Service adatai szerint idén eddig 16,9 milliárd dollár értékben bocsátottak ki sukukot – 43 százalékkal többet, mint a múlt év ugyanezen időszakában –, a következő pár hónapban pedig további 10 milliárd dollárnyi kibocsátás várható. (E piac persze eltörpül a hagyományos kötvénypiac mellett, ahol az idei első félévben 1200 milliárd dollár értékű kibocsátást jegyeztek fel.)
A sukukok egy részét európai tőzsdékre (Írország, London és Luxemburg) is bevezetik, így könnyítve meg azok másodlagos kereskedelmét. A befektetések biztonságának mérésére pedig egy éve megalakult az első sukukminősítő társaság is, az Islamic International Rating Agency. A sukuk elterjedésének katalizátora lehet, hogy erre építve az iszlám világból eddig hiányzó, ám törvényeinek megfelelő egyéb származékos termékek is létrehozhatók, amelyek segítségével fedezhetők a mohamedán „hitelüzlet” kockázatai.
