Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra is nagy a bizonytalanság az állampapírpiacon, a belpolitikai feszültségek és az infláció alakulásával kapcsolatos eltérő várakozások nem tesznek jót a befektetési kedvnek. A számadatok szerint alapvetően nyugodtan, izgalommentesen telt volna el az állampapírpiac elmúlt hete, ha nem tartottak volna csütörtökön kötvényaukciókat. Szerdáig ugyanis a hozamok csak kismértékben változtak, egyszer az egyik, majd a másik irányba mozdulva. Csütörtökön azonban drasztikusnak is mondható emelkedés következett be, és éppen annál a két papírnál (a három- és a tízévesnél), amely a soros aukciók tárgya volt.
Az aukción a jelek szerint inkább a tízéves papírra startoltak rá a befektetők, ezt mutatja a benyújtott ajánlatok volumene. Ennél a papírnál ugyanis - a meghirdetett mennyiséghez képest - jóval több mint kétszeres túlkereslet mutatkozott, míg a rövidebb lejáratú kötvényből meglehetősen mérsékelt volt az érdeklődés. Olyannyira, hogy a kereslet az eredetileg felkínált 30 milliárdos mennyiséget messze nem fedte le, mindössze 21,7 milliárdra rúgott.
Ennek következtében a kibocsátó kénytelen volt - már csak a szélsőségesen magas hozamszinten benyújtott ajánlatok kiszűrésének érdekében is - egyharmadával megkurtítani a kibocsátási volument. Ami persze elmegy a réven, bejöhet a vámon, így a megfelelő keresletet mutató tízéves papírból egyidejűleg 6,5 milliárddal többet dobtak piacra. Ennek az egyébként forrásszerzési szempontból teljesen racionális kibocsátói magatartásnak komoly hozamkövetkezményei lettek.
A hároméves papír hozamát a kereslethiány, a tízévesét pedig a nagyobb mennyiség lódította meg. Az utóbbi esetében - ahol a mennyiségi emelés ellenére jelentős túlkereslet maradt - még tűrhetőnek mondható, 7,79 százalékos átlaghozam alakult ki (3 ponttal magasabb maximum mellett). A hároméves papírnál viszont egyrészt szokatlanul nagy, 12 pontos lett a különbség az átlag és a maximum között, másrészt még 9,26 százalékos hozam mellett is papírhoz lehetett jutni, miközben a délelőtti árjegyzés adatai szerint akkor még 9,2 százalékos hozam mellett jegyeztek vételi árat. A szerdai visszavásárlás eredménye is vegyes képet mutatott. Itt a 2002/I kötvényből csak egy keveset, pusztán 1,1 milliárd forintnyit ajánlottak fel a befektetők, a kibocsátó pedig ebből elenyésző, alig több, mint 280 millió forint névértékűt fogadott el, azaz vásárolt vissza, évi 9,09 százalékos hozammal.
A másik papírból, a 2002/L-ből viszont a 15,7 milliárdos kínálatból 10,76 milliárdot fogadtak el, 9,25 százalékos átlagos hozamszint és 9,2 százalékos minimum mellett. Az előbbi papír hátralévő futamideje kevesebb, mint három hónap, így a kialakult hozam a három hónapos diszkontkincstárjegyével hasonlítható össze. (Ehhez persze a hozamokat „közös nevezőre” kell hozni, hiszen a kötvényét exponenciálisan, a kincstárjegyét lineárisan számolják.)
A három hónapos papír e heti aukcióján 8,93 százalékos átlaghozam alakult ki, ami exponenciális hozamra (belső megtérülési rátára) átszámítva 9,23 százaléknak felel meg, így végső soron 14 bázispontos hozamelőnytől estek el a passzivitásba burkolódzó kötvénytulajdonosok. A 2002/L-nél a nagyobb érdeklődés talán azzal is magyarázható, hogy a lejárat munkaszüneti napra esik, így a valóságos hátralévő futamidő egy nappal hosszabb a hivatalosnál. Ezzel is számolva a visszavásárlási hozam átlagértéke 9,18, minimuma 9,13 százalék volt. Mivel a futamidőből itt majdnem fél év van hátra, a hozamot egyrészt az árjegyzés adataival, másrészt a hat hónapos diszkontkincstárjegy (átszámított) másodpiaci hozamával lehet összehasonlítani. Előbbi (9,1-9,6 százalék) alapján a forgalmazók eladási árához közel eső, utóbbi (9,4 százalék) alapján pedig kifejezetten nagyvonalú visszavásárlási árról beszélhetünk. A hozamgörbére pillantva (ha azon következetesen exponenciális értékeket tüntetünk fel), továbbra is az látszik, hogy más alakú az éven belüli és az éven túli szakasz. Előbbi inkább növekvő meredekségű (bár az egy évhez közeledve már visszahajlik), utána pedig a megszokott inverz alak látható. Ez utóbbi viszonylag egyenletesen, tehát a néha megfigyelhető hepehupáktól mentesen fut lefelé.
Ádám Zsigmond
