A tavaly októberi tízéves csúcshoz képest napjainkra mintegy 10 dollárral csökkent a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára. Ez a fejlemény felerősítette s igazolta néhány kőolaj-exportáló ország azon véleményét, hogy - figyelembe véve a kereslet közeli szezonális csökkenését és eltekintve néhány lokális hiánytól - túlságosan is nagy a nyersolajkínálat, s az újabb drasztikus áresés elkerülése érdekében ennek mielőbbi csökkentése indokolt. Ezt a nézetet a hírek szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) minden tagja - köztük Szaúd-Arábia is - osztja, így a héten, 17. értekezletükön előreláthatóan ennek megfelelő döntést hoznak.
Bécsben szerdán kezdődik a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszteri értekezlete. E tanácskozások hírértéke az elmúlt évben némileg devalválódott, részben gyakoriságuk miatt, részben pedig azért, mert a tagországok nyilatkozataiból jó előre megjósolható a kartell valószínű állásfoglalása. Meglepetés most sem várható és szinte biztos, hogy a szervezet tagországai - megszeppenve a decemberben bekövetkezett áreséstől - 1999 márciusa óta első ízben a nyersolajkínálat csökkentése mellett teszik le a voksukat.
A kérdés a jelek szerint már csupán az, hogy milyen mértékű lesz és mikor lép hatályba a kvótacsökkentés. Az előbbit illetően a legtöbbször hangoztatott szám a napi 1,5 millió hordó, noha néhány vérmesebb exportőr 2 millió hordós kitermelés-visszafogás mellett kardoskodik. A határidőre vonatkozóan a piaci megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az OPEC határozatai általában a döntést követő hónap kezdetétől lépnek hatályba.
Az eddigi hírek alapján a szervezet meglehetősen egységesnek és eltökéltnek tűnik a kínálatcsökkentés ügyében, mivel tagjai meg vannak győződve arról, hogy a tényleges - de még inkább az elkövetkező hetekben várható - felhasználáshoz képest túlságosan sok nyersolaj van/lesz a piacon. Erre hivatkozva ellenállnak annak a washingtoni nyomásnak is, amelyet a napokon belül lelépő Clinton-adminisztráció energiaügyi minisztere, Bill Richardson gyakorol a megszellőztetett terv elvettetése érdekében.
Az OPEC, tagadva a magasabb nyersolajárak inflációgerjesztő hatását, cserébe olyan ígéretet tett, hogy mindent megtesz - tehát szükség esetén ismét növeli a kínálatot - annak érdekében, hogy azokat a hordónkénti 25 dolláros szint közelében tartsa, s hogy ezen az arányosnak tartott áron minden felhasználó igényét kielégítse.
Amennyiben az OPEC valóban keresztülviszi a tervét, akkor tíz tagország együttesen napi 25,2 millió hordónyi nyersolajat hoz majd a felszínre. Megfigyelők figyelmeztetnek, hogy a korlátozott exportjoggal rendelkező Irak termelése ebben nincs benne, s ez a körülmény az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező, Bagdad ugyanis most a novemberi exportjának pusztán a nyolcadát szállítja az ENSZ-szel kirobbant vitája miatt. Egyes elemzők - közöttük Jamani egykori szaúd-arábiai olajipari miniszter - attól tartanak, hogy amennyiben Irak szállításai visszatérnek a régi kerékvágásba, a világgazdaságban tapasztalható megtorpanás mellett a nyersolaj ára könnyen 20 dollár alá eshet.
(NAPI)
