Kutatók vélekedése szerint a rendkívül káros, az emberi egészségre is nagy veszélyt jelentő kergemarhakór leginkább az állati eredetű takarmányok - a magas fehérjetartalma miatt nagy mennyiségben felhasznált húsliszt és csontliszt - révén terjed (NAPI Gazdaság, 2000. november 21, 19. oldal). Ebből kiindulva a hét elején az Európai Unió (EU) brüsszeli bizottsága ezek átmeneti betiltásáról hozott határozatot. Feltehetően a döntés médiabeli tolmácsolásának félreérthető volta miatt a dán halliszt- és halolajtermelők szövetsége úgy értelmezte a tilalmat, hogy az a húsliszt mellett, illetve azon belül a másik legnagyobb fehérjetartalmú takarmány-alapanyagra, a hallisztre is kiterjed. Ez az elhallás részben a hallisztgyártók halvány bűntudatával magyarázható. A halliszt ugyanis aligha szenynyeződhet a BSE kórokozójával, viszont túlságosan is „gazdag” a karcinogénnak, azaz erősen rákkeltőnek tekintett dioxinban. A közelmúltban elvégzett tudományos vizsgálatokból kiderült, hogy az európai - dán, norvég - halliszt dioxintartalma több mint nyolcszorosa a világ kevésbé iparosodott térségeiben gyártotténak, s ezt a szintet már az egészségre ártalmasnak lehet minősíteni. Az EU illetékes szervei jövő tavasszal ennek megfelelően átdolgozzák a hallisztszabványt. A Reuters szerint a dán hallisztgyárak némi bizakodással tekintenek a döntés elé, mivel a kutatók állítólag már megtalálták a módját annak, hogy a dioxintartalom mintegy 90 százalékát eltávolítsák a hallisztből.
Német kereskedői források szerint az EU-ban évente mintegy 800 ezer tonna hallisztet forgalmaznak. Ennek a mennyiségnek valamivel több mint a felét a halgazdaságokban, a maradék 350 ezer tonnát pedig sertés- és baromfitápok készítéséhez használják fel.
Potori Károly